Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

A majorsági zsellérbirtok 575 46. §. A jelen törvény végrehajtásával az igazságügyi és a pénzügyi miniszterek bízatnak meg. V. ö. 1897. márcz. 24. 17.780. sz. IM. rend. a majorsági zsellérbirtokról s az ebhez hasonló természetű birtokokról szóló 1896: XXV. t.-cz. életbeléptetése, valamint az eljárás némely részletének és az eljárásra vonatkozó átmeneti intézkedéseknek megállapítása tárgvában. A kereseti ingatlanok curiális zsellérségeknek" lévén tekintendők, alp.-ek annak jogszerű birtokosai, következőleg alperesektől az ingatlan birtoka egyedül a telekkönyvi helyszínelésen alapuló nyilvánkönyvi jog alapján annál kevésbé követelhető vissza, mivel a teleKkönyvi rend. 4. §. szerint a volt úrbéri kapcsolat s azzal rokon viszonyokból származott igények telekkönyvi feljegvzés nélkül is érvénvesíthetök. (C. 1891. szept. 17. 541. sz.) A majorsági birtokon fekvő tartozás megváltását csak az kérheti sikerrel, ki kimutatja, hogy az 1818. év előtti adótabellákban jogelőde, mint taksás, vagy _curiális birtokos előfordul, vagy ha nem fordul elő, hogy a földesúrtól a kérdéses majorsági földeket nem bérben, hanem állandó taksa-fizetés mellett birta. (C. 35/1895. sz.) A volt földesúr és majorsági zsellérje közti jogviszony forrása, mint ez az 1836: VII. t.-cz. 12. §-ából is kitűnik, a kötelmi jogban fakad, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy ez a jogviszony a magánjog keretéből részben már az 1853. márcz. 2-án kelt úrbéri nyiltparancs rendelkezései által kivétetett, az által, hogy a 19. §. alá eső birtokterületekre nézve a jelenlegi állapotot a szerződésszerű vagy eddig szeokásszerinti szolgálmányokkal fentartandónak rendelte el és pedig mindaddig, inig a megválthatóknak kimondott szolgáltatások megváltásának módozatai iránt külön rendelkezés nem történik. (122. §.) Ez a különleges rendelkezés történt meg az 1896: XXV. t.-czikkben. Tekintve tehát, hogy az idézett nyiltparancs 19. és 22. §-ai a földesúr és majorsági zsellérje közti tényleges birtok- és jogviszonyt további rendelkezésig fentartani rendelték, s igy azt a törvényhozás későbbi rendelkezéséig állandósították, ez a rendelkezés pedig az 1897. június 1-én hatályba lépett 1896: XXV. t.czikkben foglaltatik, okszerűen következik ezekből, hogy e törvény hatályba lépte előtti időközben a volt földesúr vagy jogutódának a törvényben szabályozott megváltási jogának elévüléséről szó nem lehet. (C. 1900. szept. 19. I. G. ?) 1898: XIX. TÖRVÉNYCZIKK, A községi és némely más erdők és kopár területek állami kezeléséről, továbbá a közbirtokosságok és a volt úrbéresek osztatlan tulajdonában levő, közösen használt erdők és kopár területek gazdasági ügyvitelének szabályozásáról. MÁSODIK CZIM. A közbirtokosságok és a volt úrbéresek osztatlan tulajdonában levő, közösen használt erdők és kopár területek gazdasági ügyvitelének szabályozásáról. 25. §. A közbirtokosságok és a volt úrbéresek osztatlan tulajdonában levő, közösen használt erdők és kopár területek gazdasági ügyeit, a jelen törvény értelmében készült szabályzat szerint, a közös birtokosok gyűlése intézi.