Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

A majorsági zsellcrbirtok 22. §. Az előkészítő eljárás befejezése után a birő a felvett jegyzőkönyvet és a többi iratokat a törvényszéknek bemutatja, illetőleg megküldi. A törvényszék az előkészítő eljárás hiányainak pótlása iránt hivatalból intézkedik. 23. §. A mennyiben egyesség nem. jött létre: a törvényszék az ügy szóbeli tárgyalására határnapot tiiz ki és erre a feleket megidézi. 24. §. A szóbeli tárgyalás vezetésére nézve az 1893. évi XVIII. t.-cz. 143. §-a az elsőbiröság előtti eljárásban is alkalmazandó. 25. §. A törvényszék három tagu tanácsban határoz. 26. §. A szóbeli tárgyalás az előkészítő eljárásban felvett jegyzőkönyv és beszerzett adatok alapján történik. Az előkészítő eljárás eredményét a szóbeli tárgyaláson a tanács egyik tagja adja elő. Az előadó előterjesztése után a felek szóval indokolhatják kérelmeiket. 27. §. A törvényszék az előkészítő eljárásban nem érvényesített tényeket és bizonyítékokat is figyelembe vehet. A törvényszék az 1893: XVIII. t.-cz. 157. és 158. §-nak megfelelő alkalmazásával elrendelheti az előkészítő eljárásban már kihallgatott személyek újból kihallgatását, az előkészítő eljárásban már felvett bizonyítás kiegészítését vagy ismétlését és a feleknek eskü alatti kihallgatását. A törvényszék elrendelheti az előkészítő eljárás kiegészítését. Ebben az esetben a szóbeli tárgyalás folytatására a határnapot lehetőleg egyidejűleg kell kitűzni. 28. §. A szóbeli tárgyalásról vezetendő tárgyalási jegyzőkönyvre az 1893: XVIII. t.-cz. 160. és 161. §-ai megfelelően alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy az elnök a lényeges nyilatkozatoknak a jegyzőkönyvbe felvételét hivatalból is elrendelheti. 29. §. A kellően megidézett feleknek vagy egyiküknek elmaradása a tárgyalás megtartását és a határozat meghozatalát nem akadályozza. Az Ítélethozatalnál az előkészítő eljárásban előadott kérelmek, felhozott tényállítások és felvett bizonyítékok figyelembe veendők. 30. §. Minden fél a saját jogainak és érdekeinek képviseletével járó költséget maga viseli. Az eljárás költségét a felek egyenlő részben viselik. A törvény világos rendelete ellenére perlekedő vesztes fél elmarasztalandó a másik félnek okozott költségben. A váltságtöke alatt egyedül az évi szolgálmányok értékének megfelelő töke lévén érthető, ahhoz az 1896: XXV. t.-cz. 30. §-a . szerint a térhaszonélvezöket fele részben terhelő eljárási költség még akkor sem számítható, ha az ellen a térhaszonélvezök kifogást nem is emeltek. (C. 1905. márez. 8. 2/1904. sz.)