Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Az erőszakosan kivetettek visszahelyezése. 33 Ha a föltételeket szabályszerűen megtartó haszonbérlő fosztatnék meg birtokából, a föntebb előadott módon lesz visszahelyezendő; de ha a haszonbérlő a föltételek nem teljesítése miatt zavartatnék ki a jószágból: a törvény ez intézkedését magára nem alkalmazhatja. Azon esetben továbbá, midőn az erőszakos foglalás több vármegyében fekvő s egy ugyanazon szerződésbe iktatott jószágokon történik: a visszahelyezési perek egyenlőségénél fogva mindegyik vármegyében külön panaszt kell benynjtani az illető alispánhoz. 5. §. Egyébiránt az alispán segédeivel együtt a viszálkodó felek kölcsönös járulékos követeléseit, melyek a haszonbérletből folynak, működésével kapcsolatosan vizsgálja meg, és lehetőség szerint összefüggőleg egyenlítse ki; minden esetben azonban érintetlen maradván a törvény vagy folyamodás utja azok előtt, a kik használni akarják. 1807 : XIII. t.-cz., az erőszakosan kitétettek visszahelyezéséről. A javak és bármiféle ingatlan jószágok vagy akár az ingóságok erőszakos elfoglalásának is megakadályozása, ilyenképen az 1802: XXII. t.-cz. magyarázata s illetve bővebb kiterjesztése végett javasolják a karok és rendek: 1. §. Hogy az erőszakosan kivetettek visszahelyezése esetében az idézett t.-cz. által előirt módon eljáró alispán, a félelmek a mennyiben a szomszéd vagy távolabb eső vármegyékben laknának, az 1613: XXXIV. t.-cz.1) értelmében, az 1802: XXIII. t.-cz.-hez képest, a határviták kiegyenlítésénél is megtartandó kellő határidőt tűzvén ki, s meghallgatván őket és meggyőződvén a foglalás valóságáról s megismervén a tett törvénytelenségét, a kivetettet az előbbi állapotba, a foglalás tényéből eredő költségek és károk megtérítése mellett, nem értve azonban bele az elmaradt hasznot és az előállott károsodást, mint a melyek törvény útjára tartoznak, állítsa vissza; az alispán határozatával meg nem elégedő vesztes félnek azonban, ki ellen a visszahelyezés kéretik s a ki előtt különben a felfolyamodás és törvény utja nyitva áll, fönmaradván azon joga, hogy a visszahelyező alispán által netalán helytelenül megítélt károkra, hasznokra ') Az 1613: XXXIV. t.-cz. tiltja, hogy a peres ügyek folyamát törvénytelen parancsokkal akadályozzák és hogy valakit törvényes perbe idézés és a törvény rendén való elmarasztalás nélkül megkárosítsanak. Márkus: Matrvar Maeátims' TT 3