Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

552 Dologjog vény hatályba léptének napjától, az 5. §-ban érintett azon tele­pítvényekre nézve pedig, melyeknél a Szerződés még le nem járt, azon naptól számítandók, a melyen az le fog járni. Ha e két év alatt a telepítvényes keresetet nem indít, vagy a felek között egyezség létre nem jött, a megváltási, illetőleg a megvételi jog megszűnik és további egy év alatt a telepítvényes csak építkezései és más beruházásai megtérítésére, a földtulajdo­nos pedig a telepítvényes kibecsülésére indíthat keresetet. Ha azonban a keresetet egyik sem indítaná meg, az illetékes törvény­szék a telepítő terhére kirendelendő gondnok által a kibeesülési keresetet hivatalból indítja meg. 16. §. A kincstári birtokra átköltözni kívánó és arra jogo­sított telepítvényes köteles ezen kívánságát az előző §-ban érintett két évet követő egy év alatt azon szolgabírónál, kinek kerületében lakik, bejelenteni. A birtokot, melyen a letelepítés történik, a périzügyminis­ter jelöli ki. Az ily módon kiköltöző telepítvényesnek belsőségül egy. kül­sőségül legalább négy katasteri hold a valódi értéknek megfelelő s a 12. és illetőleg 13. §§-ok szerint lerovandó vételárért tulaj­donul adandó. 17. §. Ha a telepít vény i birtokra, illetőleg az építkezésekre tulajdoni igények vannak feljegyezve, a per egyszersmind az igény­lők ellen is indítandó. Tulajdoni igényfeljegyzésekkel terhelt birtokokat, illetőleg építkezéseket tárgyaző egyezségek csak ugy érvényesek, ha azokhoz az igénylők mind hozzájárulnak. 18. §. A telepítvényi birtokviszonyok szabályozása körül felmerülő peres ügyekben azon törvényszék illetékes, melynek te­rületén a telepítvényi birtok fekszik. Ugyanazon földtulajdonos egy községbe tartozó telepítvé­íívesei ellen és az utóbbiak ugyanazon földtulajdonos ellen kerese­teiket egy keresetlevélbe foglalhatják, ha a telepítvényi birtokról egy vagy több. de hasontartalmu szerződés szól. A törvényszék a per eldöntéséhez szükséges segédadatoknak ki nyomozásával s egybegyűjtésével vagy egyik biröi tagját bizza meg. vagy e végre az illető járásbirót megkeresi, ki a helyszínén a szükséges előnyomozásokat megteszi, az. adatokat összegyűjti, a felek közt az egyezséget megkísérli s eljárásáról folytatólagos jegyzőkönyvet vezet, azt az összes adatokkal s a netalán létre jött egyezséggel együtt a törvényszék elé terjeszti. A törvényszék az adatokban netalán mutatkozó hiány ki­egészítése iránt hivatalból intézkedik. 19. §. Az előnyomozás befejezte után a törvényszék a fele­ket azon pontokra nézve, melyek iráni meg nem egyeztek, perbeszé­deik beadására utasítja. Az eljárás a törvénykezési rendtartásnak (1868. LIV. tör­vénycikk) az. ISTI. L1T1.' törvényezikk 45.. 50., 51. és 52. §§-ban

Next

/
Oldalképek
Tartalom