Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Dologjog év alatt, ott pedig, a hol birtokazábáíyozás még nem történt, a szabályozási tárgyalás alkalmával be nem adta, az irtványok a rajtuk fekvő tartozások megváltása mellett a jelenlegi birtokosok tulajdonává válnak. A jelen szakaszban foglalt eltérésekkei egyébiránt a fentebbi szakaszok intézkedései az ország eme részeiben is érvényesek: V. ö. 1890: XVIII. t.-cz. 1. §. 18. §. Jelen törvény hatálya a Királyföldre nem terjed ki. 19. §. Ezen törvény végrehajtásával a belügyi-, pénzügyi és az igazságügyi ministerek bízatnak meg. E törvény a naszódvidéki községek tekintetében csak annyiban van hatályban, a mennyiben az 1890: XVIII. t.-cz. (1. alább) eltérő intézkedéseket nem tartalmaz. V. ö. ezért a most idézett törvényt; 1. még az 1871: LIII. t.-cz. IV. fejezete után felsorolt rendeleteket. Egymagából abból, hogy valamely teriilet fák, bokrok vagy cserjék kiirtása által vált szántóvá vagy kaszálóvá, nem következik szükségképpen, hogy az irtványföldnek tekintessék, hanem amennyiben a felek majorsági zsellérbirtokkal hasonló természetű birtokviszonyt létesítettek és egyébként e részben az 1896. évi XXV. t.-cz. 7. §. által megkívánt előfeltételek fenállanak, mi törvényes akadály sem áll annak ut- . jában, hogy az ily teriiletek is a most felhívott törvénycikk rendelkezései alá vonassanak. Ily ingatlanok majorsági zsellérbirtokoknak tekintettek azon) az alapon, hogy más területre nézve, amelyek szintén ily módon vonattak mezei gazdasági mivelés alá, maguk a felek kölcsönösen elismerték, hogy azokra közöttük taksalis szerződés létesült. (C. 1905. mároz. 8. 2/1904-. sz.) 1873: XXII. TÖEVÉNYCZIKK, a telepítvénjek röl. (Szentesítést nyert 1873. évi június IK'I 2-án. Kihirdettetett az ország képviselőházában 1873. évi jun. hó 7-én. a főrendek házában juu. 9-én.j 1. §. Azon majorsági birtokterületek, melyeket a föld tulajdonosa egyeseknek vagy többeknek évi szolgálmányok fejében szerződés mellett, haszonvételre engedett át. s a melyeken ennek folytán e törvény hatályba lépte előtt községek keletkeztek: mint az úrbéri s ezzel rokon viszonyoktól eltérő természetűek, következő intézkedés alá esnek: 2. §. Ha a telepítvényi földek határozatlan, vagy örök időre, vagy a esaládnak egyenes ágon való, vagy a férfiágnak kihaltáig szóló szerződés mellett engedtetik át a telepítvényesek használatába ; vagy ha a szerződés határozott időre köttetett ugyan, de ezen határidő 1848. évi január l-ig lefolyt a nélkül, hogy azóta a szerződés határozott időre újból megköttetett volna: a telepítvényeseknek jogában áll a telepítvényi összes belső és külső birtokot a rajta fekvő szolgálmányok megváltása mellett tulajdonul megszerezni. A váltságtőkét az évi tartozás értékének húszszoros összege képezi. V. ö. 10., 12. §§.