Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Dologjog. tethető. Az ilyen kisajátítást igénylő vállalat káros volta sohasem magán-, hanem mindig közérdek szempontjából Ítélendő meg. A kisajátítás az 1881: XL. t.-cz. értelmében történik (1. alább az 1881: XLI. t.-ezikket egész terjedelmében.). 0** 8Jfl. §. Az ügy eldöntéséig az épités folytatását a bíróság rendszerint meg ne engedje. Ösak nyilvánvaló közel veszély esetében, vagy ba az épitkezö elegendő biztosítékot nyújt az iránt, bogy a dolgot előbbi állapotába visszahelyeztetni, s a kárt kipótolni kész; ellenben a tilalmaztató ez utóbbik esetben, tilalma következéseire nézve, hasonló biztosítást nem nyújt, kell az épités egyelőrei folytatását megengedni. A szolgáló telek tulajdonosa az általa eszközölt építkezés folytán a szolgalom birtokosának okozott hátrányért nem felelős, ha ez utóbbi az építkezésről tudomással bírt s ez ellen nem tiltakozott. (Erdélyi eset.) (C. 1905. okt. 4. 6293/1904.). 0** SJt2. §. Mi a fennebbi §§-ban az uj építkezés iránt rendeltetik, az valami ó épület vagy más mü lerontására is alkalmazandó. 0** 343. §. Ha valamely dologbani jog birtokosa bebizonyíthatja, hogy valamely már fennálló idegen építmény, vagy más idegen dolog dűlőfélben van, s ötet világos kárvallással fenyegeti, szabadságában áll bíróilag biztosítást sürgetni; ha különben a közrendtartási hatóság a közbiztonságról már eléggé nem gondoskodott. Építkezésekről a kisajátítási eljárás megkezdése előtt v. ö. 1881. XLI. .-cz. 45. 8. 1819 :XL. t.-cz. 117. §. Aki építkezés vagy valamely épület javítása vagy lebontása vagy az állvány felállítása vagy leszedése alkalmával a biztonság szempontjából kiadott szabályokat megszegi 8 hónapig terjedhető elzárással és négyszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ugyanezen büntetés éri azt is: aki roskadó épületét, a hatóság meghagyására s az az által megszabott időben le nem rontja, vagy a hatóság meghagyásához képest ki nem javíttatja és addig is az életbiztonság szempontjából szükséges intézkedéseket meg nem teszi. 118. §. Aki szilárd anyagból levő tárgyat mások veszélyeztetésével eldob vagy levet, valamint az is, aki olyan tárgyakat, melyek eldőlése vagy leesése által az utczán, udvaron, folyosón vagy más járt helyen állit ki vagy függeszt fel: száz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A birtokos vizjogairól v. ö. 1885: XXIII. t.-cz. 4., 7., 10., 11., 13., 28., 35., 37., 40., 41., 43., 44., 47., 48., 55., 57., 60., 65., 66., 70., 71., 109., 112., 160., 175. §§.; az 1885: XXIII. t.-cz. szövegét (1. alább); vadászati jogáról: 1883: XX. t.-cz. (1. alább); halászati jogáról: 1888: XIX. t.-cz. 1., 2. §§., a birtokos kötelességeiről a halászatra jogosulttal szemben v. Ö. 1888: XIX. t.-cz. 11., 12. §§.; a halászati tvt. (1. alább); a birtokos jogairól és kötelességeiről a távirdai, távbeszélő huzalok átvezetésével (izemben v. ö. 1888: XXXI. t.-cz. 7., 8. SS.