Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

[ rrbéri nyiitpáratícs. 507 tást, inig magának a nádjárandóságnak szabályozása bekövetkezik, pénzben megváltani. Ha a nádasnak egy bizonyos része a községeknek vagy egyes jobbágyoknak telkeik után az őket illető úrbéri földeken felül s kizáró használatukra átengedtetett, ez teljes tulajdonukká válik, s a rajta fekvő adó/ások megválthatók. 16. §. A legeltetés azon földeken, melyek ezen nyiltparancs határozatainál fogva a volt jobbágyok tulajdonává válnak, az egykori földesurakat többé nem illeti, de a jobbágyok sem legeltethetnek az urasági földeken. ' Ugyanez áll az erdő- és nádasrészek elkülönzése, nem különben a legelő felosztása után, az elkülönített részek tekintetében. 17. §. A szölőhegyfokok s szőlőktől járó adózások és szolgáltatások csuk akkor tekintendők megszűnteiteknek, ha ezek oly telek alkatrészét képezik, mely ezen nyiltparancs 3. §-ához képest úrbéri teleknek tekintendő. Ilyetén szőlőhegyek és szőlők jelen birtokosaik teljes tulajdonává válnak. Minden egyéb szőlőhegyektől és szőlőktől a szerződési, fagy eddigelé divatozott szolgáltatások és adózások, valamint netalán a szőlők föntartását érdeklő kötelezettség meg nem szüntetvék. Ezek azonban, ha ezen nyiltparancs 20. §-áuak osztályába nem tartoznak, s mig a megváltás megtörténik, vonakodás nélkül teljesítendök. 18. §. Ha a volt jobbágyok részéről azon kifogás tétetik, hogy a szőlők közös legelöföldbe ültetvék, erre csak akkor kell tekintettel lenni, ha bcbizonyittatik, hogy a legelöjog gyakorlására jogosítva volt községbeli tagok mindjárt a szőlőkkel beültetendő területnek kiosztásánál, a közős legelő megszorítása miatt, a kiszabott uton panaszt emeltek, s hogy ez vagy figyelembe nem vétetett, vagy végkép el nem intéztetett. 19. §. Azoii földek tekintetében, melyek a 3., 4., 6., 7., 8., 9., 15. és 17. §§. rendeletei alá nem esnek, azonban az úrbér behozatalakor már, vagy később benépesíttettek, vagy a volt jobbágyoknak különbeni mivelés, beültetés vagy másnemű haszonvétel végett Írásbeli vagy szóbeli egyezkedés által évenkinti természetbeni szolgáltatások, adózások vagy bér (census) mellett örök időkre, vagy a család avagy férfiág kihaltáig átengedtettek, a jelenlegi birtokállapot a szerződés vagy eddigelé divatozott szolgáltatások mellett föntartandók. Az ilyes földeken fekvő tartozások megválthatók. 20. §. Ideiglenes szerződések, valamint tisztán magánjogi haszonbér- és, zálogszerződések ezen nyiltparancs rendelete alá nem esnek. 21., 22. §§i (megszűntek). 23. §. Az egykori jobbágyoknak korcsmálási joga az eddigi úrbéri törvényekhez képest föntartatik. A községi korcsmák szabályozása iránt támadó kérdések fölött ezen törvények figyelembe vételével a politikai hatóságok batároznak, és a korcsmálási jognak a volt jobbágyok részérőli megszegése eseteiben a törvényes büntetéseket is kiszabják. 24. §. A földesúri korcsmálási, malom és halászati jog tekintetében, ezen jogok szabályozásának föntartása mellett, az eddigi törvények határozatai szolgálnak zsinórmértékül. 25. §. Ezen nyiltparancs a jelenleg Horvátországnak egy járását képező Muraközre (Csáktornyai járás) is, a Horvátország számára kiadott földteherrnentesítési nyiltparancsban határozott foganatosítási módok szerint alkalmazandó. Ezen nyiltparancs végrehajtásával a bel- és igazságügyministereink bízatnak meg, és az a végett megkívántató utasítások, szabályok és oktatások kibocsátására felhatalmaztatnak. Kelt birodalmi fő- és székvárosunkban Bécsben, ezer nyolezszáz ötvenharmadiki martius másodikán, uralkodásunk ötödik évében.