Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Birtokrendezés. 1848: IX. TÖRVÉNYCZIKK, az urbér és azt pótló szerződések alapján eddig gya­korlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénz­beli fizetések megszüntetéséről. Az urbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlat­ban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések, e tör­vény kihirdetésétől fogva örökösen megszüntetnek. 1. §. A törvényhozás a magán földesurak kármentesítését, a nemzeti közbecsület véd-paizsa alá helyezi. 2. §. Ő Felsége a magán földesuraknak akénti kármentesí­tése iránt, hogy az eddigi urbéri tartozásokkal felérő tőkeérték részükre a közállomány által hiány nélkül kifizettessék, a legkö­zelebbi országgyülésnek részletesen kidolgozandó törvényjavasla­tot fog magyar ministeriuma által előterjesztetni. E §-nak Erdélyre kiterjesztéséről v. ö. 1868: XLIII. t. -cz. 13. §. 3. §. Oly helyeken, hol eddig urbéri rendezés, vagy legelő­elkülönzés még meg nem történt, a faizásra és legeltetésre nézve az eddigi gyakorlat továbbá is megtartatik. 4. §. Az uri törvényhatóság megszüntetik. E S. többi része, valamint az 5. §. is, elavultak. E t. -cz. előzményei tekintetében v. a. fönn B e v e z e t é s t, továbbá az 1836: IV., VI., VII. és VIII. t. -czikkeket, az ezeket módosító későbbi törvényeket, az 1848: X. és XII. t. -czikkeket alább és különösen az 1871: LIII. t. -cz. 5. §-át, alább. 1848: X. TÖRVÉNYCZIKK, az összesítésről, legelőelkülönzésről és faizásról. A IX. törvényczikk 3-ik §-ának folytában rendeltetik: 1. §. Oly helyeket illetőleg, melyekre nézve az összesítési vagy elkülönözési per a földesur és volt jobbágyai között e tör­vény kihirdetése alkalmával végitélet által már be van ugyan fejezve, de ezen végitélet, még felsőbb vizsgálattól, vagy végrehaj­tástól függ. az összesítési vagy elkülönözési per felsőbb vizsgálata a királyi és illetőleg báni tábla által történik, az ekként végsőleg eldöntött perben pedig az itélet, vagy ha a kérdés a felek között egyesség utján intéztetett el, ezen egyesség az alispáni bíróság által végrehajtandó. V. ö. fent 1726: X. t. -cz. A 2., 3. §§. elavultak. 4. §. Oly helyeken, hol a földesurnak volt jobbágyai a fa­izást. makkolást, gubacsszedést, vagy bármely egyéb javadalmakat az urbéri törvények korlátai között a földesur erdejében gyako­rolják, és e tekintetben különösen kihasított erdőrészszel ellátva nincsenek, a fajzási haszonvételnek, ugyszinte a makkoltatási, gubacsszedési és egyéb javadalmaknak elkülönözve leendő gyakor­lására, akár a földesur, akár volt jobbágyai, pert az alispáni biró-

Next

/
Oldalképek
Tartalom