Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Bi rtokrendezés. Arányuság. 2- szor. Mely közbirtokosságokban az úrbéri rendezést a job1 lányoknak iiagyobb része kívánja, a közösen tartandó uriszék költségei viselésének — az 1836: XH-dik törvény-czikkely 18-dik §-a rendeletének ide is kiterjesztéséve] — a közbirtokosok közbirtókaik mivoltához mérsékelve, közösnek lennie kelletvén, az oly közbirtokos, ki e részben önként eleget tenni nem akarna, tartozásának viselésére a megyék tiszti-ügyészeinek fölperessége alatt szóbeli per utján szoríttassék; magában értetvén, hogy a nemesi udvartelkeket biró azon közbirtokosok, kiknek semmi úrbéri javaik és jobbágyaik nincsenek, az úrbéri rendezési perek miatt tartani kellel ő uriszékek költségeinek viselésében részt venni nem tartoznak'. 3- szor. Ha az úrbéri rendezési perek miatt tartani kellető közös uriszék határnapjának kijelölésére nézve a közbirtokosok maguk között meg nem egyesülnének, az illető közbirtokosoknak bármelyike, vagy a jobbágyok a megye közönségéhez folyamodjanak, ez pedig az 1836: X-dik törv.-czikkely 2-dik §-ban megállapított szabályok teljesítésével, uriszék tartása végett határidőt rendeljen, s azon az uriszék valósággal és okvetlenül meg is tartassék. V. o. fönt 1836: X. t.-cz. 6. §. A 15—17. §§. nincsenek hatályban. 1840: XXX. TÖRVÉNY-CZIKKELY. A jász és knn kerületek községeiben behozandó öszszesítésról és arányosságról. Az 1836: Xll-dik törvényczikkely a Jász és Kún kerületekre is kiterjesztetita, oly móddal: 1. §. Az összesítés és arányosság behozása kérésének joga a kerületekben a birtokos lakosokat illeti; még pedig ha a t;>gosítandó határ fele mennyiségét bármely csekélységgel haladja is a tagosítást kívánók birtoka, annak teljesedésbe vétele kérdés alá se jöjjön, hanem a kivitele módja iránti követelések peren kivül, a II-dik §-ban határozott folyamodás utján, intéztessenek el; az ily módon történendő elintézéssel meg nem elégedő félnek szabadon maradván az, hogy a szokott folyamodási utat birtokon belől követelhesse. 2. §. Ha pedig' a tagosítást sürgetők birtoka a határnak nem felét ugyan, de legalább egy ötödrészét tenné, akkor az összesítést kívánók a kerületekhez folyamodnak, a honnan egy kiküldöttség neveztetvén ki, ez békebiróság formán igyekezni fog a többi birtokosok részéről is az összesítésbe való egyezést megszerezni, ezt nem eszközölhetvén, a folyamodók szálnál, birtokuk mennyiségét a kerületeknek bemutatandja, hogy ugyanezen folyamodók kérésüket per utján eszközöl32*