Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Dologjog. földtehefmentesítési, úrbéri stb. nyiltparancsokkal, valamiDÍ az ezekkel kapcsolatos kormányrendeletekkel történt meg. E nyiltparancsok és egyéb rendeletek felsorolását 1. a Márkus-féle Corpus Jtn is Hungarici 1836—186S. évi kötetének 27!). lapján, V. alatt. Az országbírói értekezlet által megállapított ideiglenes törvénykezési szabályok VI. részében kimondta, hogy az 183G. és 1840. évi úrbéri törvények folytán időközben keletkezett, az úrbéri szabályozások minden nemére, az arányossági perekre és a földtehermentesítésre kiterjedő legfelsőbb szabályok az lS4S-ik évi viszonyokkal összeütközésben nem lévén: azok a legközelebbi törvényhozás intézkedéséig, az 1790: XXXV. t.-cz. példája nyomán, minden, innen az ország alkotmányos állására és alaptörvényeire vonható hátrányos következtetés nélkül, anyagi tekintetben továbbra is hatályban maradnak. Alaki tekintetben mindazonáltal az úrbéri és arányossági ügyek keresztülviteléről az 1836., 1840 és 1848-ik törvények által eléggé gondoskodva levén: az eljárásra és a bíróságokra nézve ezen az ütőn teendő intézkedések nlellőzhetlen szüksége egyelőre fenn nem forog. Csak az 1868. évben kezd aztán törvényhozásunk részletes szabályokat alkotni a birtokrendezés tekintetében. Az azóta keletkezett törvények a következőkép csoportosíthatók: I. Általános tartalmúak, azaz a birtokrendezés egészére vonatkoznak : • az 1868: XXXIII. t.-cz. az úrbéri ürükváltságokért országos alapból adandó megtérítésről; az 1870: XII. t.-cz. a tiszai korona-uradalmi kerületet képező községek uradalmi járadékainak megváltásáról s a váltsági ár rendeltetéséről; I az 1871: LM. t.-cz. az 1848. évi törvények által megszüntetett úrbéri kapcsolatból fenmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről. K törvény mintegy az úrbéri ügyek cödexe, mely egyes speciális természetű birtokokról (pusztatelkek, foglalások, maradványföldek) és speciális haszonvételekről (erdei, nádlási haszonvételek, legelő-elkülönítés) is rendelkezik: általános jellegű intézkedései az 1—6., 43—54., 83—93. §§-okban foglalvák; végül az 1877: Xll. t.-sz., mely a most emiitett 1871. évi LM. t.-cz. 45. és 51. §-át módosítja, 6. §-át pedig pótolja. II. A seőlőbirtokokat terhelő úrbéri tartozásokra vonatkoznak : az. 1868: XXIX. t.-cz. a szőlőbirtok után járó tartozások megváltásáról: az 1870: XX. t.cz. a szőlőváltsági kötvények szelvényadójáról ; az 1878: VII. t.-cz. a szőlőbirtok után járó és az 1868: XXIX. t.-cz. által megszüntetett tartozások bejelentési határidejéről ; az 1883: XT. t.-sz. a szőlődézsmaváltsági tartozások lerovásária nézve adandó kedvezményekről;