Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

A birtok. 21 0** 308. §. Dologbani jogok: a birtok, a tulajdon, a zálog, a szolgalom és az örökösödés joga. Az öröklési jogot, melyet alább tárgyalunk, ma már nem sorozzuk a dologjogok közé, bár kétségtelenül a vagyonjog körébe való, az optk. 308. §-ában felsoroltakon felül ellenben a dologjog körébe tartoznak a telki terhek és az épületjog. n. CZIM. A birtokról és a birtokvédelemről. (Birtok; birtokos; birlaló; jó- és rosszhiszemű birtok; birtokháboritás; sommás visszahelyezés; határ- és mesgyeigazitás). 0** 309. §. Ki valamely dolgot hatalmában vagy örizete alatt tart, annak birlalójának neveztetik. Ha valamely dolog birlalójának az az akaratja, hogy azt, mint magáét tartsa meg, akkor ö annak birtokosa. Hh. I. B. 2Jf. cz. 2. §. A hol tudnunk kell, hogy a „possessio" vagy „birtok" szót kétféle értelemben vesszük. Először ugyanis valamely ingó vagy ingatlan dolog uralmának, használásának és kormányzásának értelmében. És ily értelemben a „possessio" mintegy „pedum positio" a. a. belépés annak a dolognak használatába, uralmába, melyet valaki valósággal kezén tart és kormányoz. (3. §. Másodszor pedig ... a „possessio" elnevezésnek a falu jelentése és értelme . . . stb.) — V. ö. még Hk. I. E. 4. cz. 0** 310. §. Oly személyek, kik eszök használatától megfosztvák, nem képesek magokban birtokot nyerni s gyám vagy gondnok által képviseltetnek. Oly serdületlenek, kik a gyermekség éveit meghaladták, valamely dolgot önmagoktól is vehetnek birtokba. Gyámság vagy gondnokság alatt állóknak tulajdonszerzési képességéről L bővebben alább a tulajdonról szóló fejezetben az O** 356. §. kapcsán. 0** 311. §. Minden testi és testetlen dolgok, melyek a jogi forgalom tárgyai, birtokba vehetők. 0** 312. §. Testi ingó dolgok természeti megfogás, elvitel, vagy őrizet által; az ingatlanok pedig megszállás, elhatárolás, bekerités, megjelölés, vagy megnmnkálás által vétetnek birtokba. Testetlen dolgok vagy jogok birtokába azoknak önnevébeni használása által juthatni. Budapesti tábla: Valamely imaszéknek megszerzése a szerzőt csak csal;; arra jogositja fel, hogy azon a templomban az isteni tisztelet alatt ülhet és csak magára a megszerzett helyre ad használati jogot, annálfogva nem tekinthető, ellenkező kikötés hiányában, a minőt pedig felperes nem bizonyított, oly szerzésnek, amely magát a hitközséget, vagyis az összes