Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

A dolgok. Tartozék. 17 szet képező ingatlanai és azok összes tartozékai csak együtt és összeségükben vétethetnek végrehajtás alá. Az üzlet folytatásához szükséges tárgyak, mint pl. a mozdonyok, kocsik, hajók, gépek és minden az üzlet és forgalom fentartásához megkivántató vagy e czélra beszerzett eszközök és anyagok, valamint a vállalatok pénztáraiba begyült készpénz bevétel, a vállalatok tartozékait képezik és külön birói foglalás és végrehajtás alá nem vonathatnak. A vasút készpénz-bevételei (jövedelmei) azoknak, itt a vállalatnak tartozékát képezik, azok birói foglalás és végrehajtás alá külön nem vonhatók (Kassai tábla. — C: a felfolyamodást visszautasítja; 99. szept. ía. 4700. M. 18.077.). 1871: MII. t.-cz. 56. §. (81. §.) Az úrbéri telkek után járó erdő-, nádas- és legelőilletmények szintén különváltan elidegenithetők, mihelyt azok a telekkönyvben külön vannak kitüntetve. Ennek megtörténtéig, a mennyiben az ellenkező be nem bizonyittatnék, a belsőség tartozékául tekintendők. Habár vm. erdő- és legelöilletmény, mindaddig, mig a tjkvben külön kitüntetve nincs, a belsőség tartozékául tekintendő, a tv. eme rendelkezése sem zárja ki eladás esetére az ellenkező tényállás bizonyítását (C. 96. jun. 12. 7816/95. M. 12.223.), t. i. azt, hogy az erdő- és legelőilletmény külön eladás tárgyát képezte, ami még akkor is bizonyítandó, ha a helyi szokás szerint ez az illetőség a külsőségnek képezi tartozékát (C. 95. jun. 26. 4059/94. 12.224.). A nemesi javak birtokosait közösen illető erdőilletöség ... a nemesi birtok tartozékát képező vagyonnak tekinthető, tehát külön eladás tárgyát csak akkor képezheti, ha az eladásba mindazok beleegyeznek, kik az állagra vagyis a nemesi birtokra zálog- vagy egyéb jogokat szereztek (C. 91. febr. 17. 5353/90. M. 5466.). A dolog tartozék jellege nem azon sarkallik, hogy a dolog a fődologtól állagának sérelme nélkül elválasztható, hanem tartozék az a mellékdolog, mely a fődologgal azzal a rendeltetéssel kapcsoltatik össze, hogy állandóan a fődolog czéljaira szolgáljon; ilyen rendeltetéssel akkor is tartozék a mellékdolog, ha a fődologtól az állag sérelme nélkül elválasztható (pl. kulcs, létra, tetööntöző-kanna, kut, vödör, malomkő stb., a jelen esetben ház előtti, padul szolgáló köla^). A tartozék az elidegenítéstől származó jogviszonyban a fődolog jogi sorsát osztja (Bpesti tszék felébb, tan. 99. szept. 16. E. 113.; M. 1G.039.). O** 295. §. Fű, fák, gyümölcsök és minden használható dolgok, melyek a föld szinén teremnek, mindaddig ingatlan vagyonnak tekintendők, mig a földtől el nem választattak. Még a halak is a tóban, és a vad az erdőben csak akkor lesznek ingó jószággá, ha a tóból a hal kihalásztatott, és a vad elfogatott vagy elejtetett. A biztosítéki tőkének lefoglalásával az annak jaruiökát képező kamat vele együtt lefoglaltnak tekintendő (C. 99. jul. 18. 4037. M. 16.880.). A termés csak addig képezi az ingatlannak tartozékát, amig attól cl nem választatik, elválasztás után pedig ez a jogi minősége megszűnik s ingósággá lesz, amelyre ennélfogva az ingatlannak jóhiszemű birtokosa által tulajdonjog, ennél a tulajdonosnál fogva pedig vele szemben harmadik személy által, mint ingóságra zálogjog szerezhető (Nvár. tábla, 99. máj. 19.; 5. sz. polg. hat. M. 16.881.). 296. §. A gabona, fa, takarmány és minden egyéb, noha már betakarított termény is, valamint minden barom, és Márkus: Magyar Magánjog II. 2