Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

A dolgok. Tartozék. 15 lésről volt szó) más, az ingatlan tulajdonosától különböző személy tulajdonát képezhetik (C. 96. márcz. 23. I. G. 6. M. 12.612.). Tartozéknak tekintendő az a dolog, a mely a födologgal olyan állandó kapcsolatba hozatik, hogy annak ezéljaira szolgál. Ez értelemben a mezőgazdasági birtokon épitett magtárak és csűr még akkor is, ha ezek csak a földön fekvő gerenda- alapzattal birnak, a mezőgazdasági birtok tartozékai. Nem változtat ezen az, hogy az 1881: LX. t.-cz. 149. S-a csak azokat a tartozékokat jelöli meg a kikiáltási áron elárverezetteknek, amelyek az ingatlantól állaguk sérelme, vagy nevezetes csökkenés nélkül el nem választhatók, mert nincs megállapitva arra nézve a tényállás, hogy a zálogolási jegyzőkönyv tartalma szerint talpra épitett faoldalu, zsindelylyel fedett magtárak és csűr állaguk sérelme vagy nevezetes értékcsökkenés nélkül az ingatlantól elválaszthatók volnának. (C. 1905. okt. 4. I. G. 144.) A ház tulajdonosa a villamvilágitási és villamcsengö berendezéseket nyilván olyan rendeltetéssel vezettette be a házba, hogy azok mindig a ház kiegészítő részeiként szolgáljanak, és azok a házzal állandó kapcsolatba hozattak, mihez képest ezek a berendezések tartozékait képezték a háznak, amelyet felperes birói árverésen tulajdonul megszerezvén, ezzel a tartozéknak minősülő berendezések is tulajdonává váltak. (C. 1905. szept. 20. I. G. 115.) 185^. bányatörvény 117. §. 1. bek. Minden kiilépületek, miihelyek és épitmények, melyek az adományozott bányászati jogosítvány gyakorlására szükségesek vagy a mü birtokosa által arra rendelvék, a mivel egy egészet képeznek. 121. §. A bányák tartozékára külön végrehajtásnak nincs helye. Minden bánya tartozékának tekintendők különösen az a mellett létező s annak üzletére rendelt állatok, gépek, szerszámok és eszközök, a létező anyagszer, termésbeli és egyéb készletek s az iparüzlet minősége szerint meg eladható állapotban sem létező érezek és hutatermékek. 1883: XX. t.-cz. 1. §. A vadászati jog a földtulajdonnak elvá 1 aszthatlan tartozéka. 1885: XXIII. t.-cz. 2. §. Vízvezetékek (csatornák, árkok, csövek és hasonlók). melyek a vizet épületre vagy telekre vezetik avagy azt onnan elvezetik, a vízvezetési joggal együtt azon ingatlannak tartozékát képezik, a melynek szolgálatára rendeltetve vannak. 3. §. A vizén uszó, de állandóan a parthoz kötött épitmények, melyek rcndeltetésöknél fogva a parton levő építményhez tartoznak, a parton levő épitménynyel, valamint a vízhasználati joggal együtt egy dolognak tekintetnek. 4- §• 1- bek. A vizek partja és medre a parti birtokos tulajdona és a parti birtoknak elválaszthatatlan alkatrésze. 5. §. Természetes iszapolások és a mederben támadt szigetek a parti birtok növedékét képezik. Oly mellékdolgok, melyek a fődolog ezéljaira rendelvék, mint a fődolog tartozékai, annak sorsát osztják; a ház felszerelését képező fürdöés closetberendezés és vaskályha, mint eme ház tartozékai, a házzal együtt, vevő tulajdonába megy át. (Bp. tábla 98. szept. 27. I. G. 176. M. 16.040.) Aki megvette árverésen a malmot, megvette a malominál együtt a vízhasználatra, illetőleg — ami ezzel azonos — a malom üzemben tartására vonatkozó jogot is, habár a végrehajtási eljárás során annak becsára külön megállapitva nem is lett s az árverési hirdetményben mint árverés tárgya megemlítve nem volt. (0 . 903. nov. 10. 5061/902.)