Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

12 Dologjog. 1895: XXXVII. t.-cz.; a vadászatról: 18S3: XX. t.-cz.; a halászatról: 1888: XIX. t.-cz.; mindezeket 1. alább. 0** 298. §. Azon dolgok, melyek állagok sérelme nélkül, egy helyről a másikra áttehetők, ingók; ellenkező^ esetben ingatlanok. Oly dolgok, melyek magokban véve ingók, jogi értelemben ingatlanoknak tartatnak, ha a törvény szerint, vagy a tulajdonos határozatánál fogva, valamely ingatlan dolog tartozékát teszik. V. ö. optkv. 294., 298., 299. §§. A bányarészvény (cux) ingó dolog jogi minőségével bir: 1854. bányatv. 140. §. A tengeri hajók sajátos jogi jellegéről v. ö. 1879: XVI. t.-cz. 11., 12., 15. §§. s alább a zálogról szóló fejezetben. 1854- bányatörvény 109. §. Adományozott vájnamértékek, batár közegek, segédváj ások és megyetárnák ingatlan tulajdont képeznek s a bányakönyvbeli bejegyzés tárgyai. A gyógyszertári jogosítvány (a reáljogu kivételével) személyhez kötött jog: (1876: XIV. t.-cz. 131. §.) Ingatlan dolgok az u. n. gyökér esitett (reál) iparjogok, amelyek a háznak és értékének valódi alkotórészét képezik (1795. febr. 20. udv. rend., Justizgesetzsamml. 219. sz.), amelyek a telekkönyvbe is bevezettetnek (1S56. okt. 31. sz. min. rend., 1856. RGBL. 204. sz.) Reáljogu iparüzlet azonban ma már nem engedélyezhető (1884: XVII. t.-cz. 23., 24. §§.) Hasonlóképpen reálgyógyszertári jog sem adományozható többé (1876: XIV. t.-cz. 133. §.) . . . Miután a hajómalmok ingó dolgok, azok a telekkönyvekbe nem tartoznak . . . (1824. máj. 29. udv. rend. ig. tört. gyűjt. 2011. sz.; az optkv. hiv. kiad. (1853.) függeléke, 43. sz.) A hajómalmokról jelenleg az 188. aug. 21-én, 33.477. sz. közm. és közlek. min. rend. intézkedik (1888. R. T. II. K. 1699. 1.) Ennek értelmében (5. §.) 1888. nov. 1-től kezdve csak kivételesen engedélyezhetők, az engedély tetszés szerint visszavonható, a jog gyakorlata az engedélyes személyéhez kötendő; az ilyen hajómalmok a közforgalom tárgyát nem képezhetik. Az 1851. febr. 15-ig engedélyezett hajómalmok a szabad forgalom tárgyát képezik; az 1851. febr. 15-től 1888. nov. l-ig engedélyezettek csak az engedélyes özvegyére ruházhatók át (4. §.) A hajómalom ingódolog jellegét a rendeletnek ama rendelkezései bizonyitják, amelyek a hajómalom áthelyezéséről intézkednek. (24., 30., 32. §§. stb.) Budapesti tábla: A fennálló hajómalmi rendszabályok szerint a hajómalom tulajdonosának az tekintendő, ki a hajómalmokról vezetett jegyzőkönyvbe mint ilyen bevezetve van: s minthogy elsőrendű felperes maga beismeri, hogy a hajómalmi jegyzőkönyvbe ö mint a malom tulajdonosa bevezetve nincs, azon körülmény pedig, hogy a kérdéses hajómai mot árverésen vette, czimet ad ugyan felperesnek arra nézve, hogy a hajómalomnak nevére leendő átírását kérhesse, ennek megtörténtéig a/onban a hajómalom tulajdonosának annál kevésbé tekinthető, mert a kérdéses hajóinalom a foglalás alkalmával a végrehajtást szenvedett birtokában lévén, felperes azt is tartozott volna bizonyítani, hogy a kériléfres malom mi czimen maradt az árverés után is a végrehajtást szén-