Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

10 Dologjog. nincsenek felvéve. (V. ö. még 1886: XXTX. t.-cz. 12. §.; 1889: XXXVIII. t.-cz. 35. b\ 4. p.; 1892. évi 33.933. sz. I. M. rend.; 1893. évi 19.665. sz. jj M. utas. 78. §.; 1892: XXJX. t.-cz. 15. §. b) p.; 1896. évi 70.972. sz. I. M. rend. — a tkvi betétek szerkesztésérül; v. ö. még J881: LX. t.-cz. 203. §. a nem telekkönyvezett ingatlanra vezetendő végrehajtásról.) A kereset nyilvános közlekedési útból elfoglalt terület visszabocsátására van irányozva. Miután pedig a közlekedési utak feletti felügyelet és rendelkezés a közigazgatási hatóság jogkörébe és nem a polgári biróság hatáskörébe tartozik: e pernek tárgya felett bíróság nem Ítélhet, mit sem változtatván ezen az a körülmény, hogy a verőczei és a Kismaros községi útvonalból elfoglalt területnek felperes község által eladása a vármegye által jóváhagyatott, mivel ezzel a közigazgatási hatóság jogköréhez tartozó rendelkezési jog meg nem szűnt, annál kevésbbé ruháztatott a biióságra, a minthogy az át nem is ruházható. (C. 90. máj. 29. 752.) Az a tény, hogy valaki a másnak magánjogaiba ütköző jogsérelmet a nyilvános közlekedésre szánt utcza egy részének elfoglalása által követte el, nem foszthatja meg a háborítottat attól a jogtól, hogy a jogának sérelmét, nem pedig a község érdekeben való kérelmének orvoslását a polgári bíróság előtt indítandó kereset tárgyává tegye. (C. 93. szept. 14. 8406.) A közterület iránt fenforgó magánjogi igények elbírálása még abban az esetben is bírói útra tartozik, ha a közterületen át valamely községi vagy dülőut vezet keresztül. (C. 1906. ápri. 3. 8416/904. sz. a.) A gór. kel. egyházakban a templomszékek magántulajdon és átruházás tárgyát nem képezik. (C. 95. juh 16. 1014. M. 12.220.) A Duna folyamhajózás tek. köztulajdont képez s ebből folyólag a meder biztonsága fölött őrködni az állam feladatai közé tartozik. (C. 88. nov. 7. 2177. M. 1355.) A temetők területére ezek rendeltetésének megszűntéig szerezhető jogok csak ideiglenesen és bizonyos időhöz kötöttek lehetnek. Tulajdonjogot temetőhelyre, tehát sírboltra is, szerezni nem lehet, hanem csakis használati jogot és pedig azon időpontig, mig a temető a hatóság intézkedése által mint olyan megszüntettetik. Két család közös sírboltjának mindegyik család részéről mely terjedelemben leendő használatát csak a sirbolt befogadási képessége korlátozza. C. 903. szept. 30. 7203.) O** 288. §. Hasonlóképen azon dolgok, melyek az országos szerkezet szerint, valamely község minden tagjainak használatára szolgálnak, a község jószágát, azok pedig, melyeknek jövedelmei a községi költségek fedezésére szánvák, a község vagyonát teszik. A község vagyonáról v. ö. 1886: XXII. t.-cz. 109. s kk. §§. 0** 289. §. A fejedelem azon vagyona is, melyet nem mint az álladalom feje bir, magánjószágnak tekintetik. A király magánjogi viszonyairól v. ö. e mii I. k. 8—9. II. Koronajavak: Visegrád a két szigettel, t. i. a Visegrád alatt egészen Megyerig elnyúló Csepel és Kos nevü szigetekkel (1514: III. t.-cz. 4. §.) ; a volt tiszáninneni kerület (Martonos, O-Kanizsa, Zenta, Ada, Mohol, Petrovoszello, O-Becse, Szt.-Taniás, Túrja, Földvár: (1790: XXVI. t.-cz.); a gödöllői uradalom (1808: V. t.-cz.); Mácsa-Ecskend és Valkó-Szent-László (1809: XXV. t.-cz..) ; a gyalui koronauradalom (1877 :XXV. t.-cz.) A koronajavak elidegenithetetlenségéről v. ö. ez id. t.-czikkeken felül: 1439: XVI., 1514: I., II. t.-cz. 0** 290. §. A dolgok jogszerű szerzése, megtartása, és