Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Bevezetés. 3 szabályok; de azok a statútumok részint egymástól nagyon különböző voltuknál, részint idegen eredetöknél fogva igen kevéssé alkalmasak arra, hogy a dologjogi egységes, nemzeti alapon való rendezésénél becsesebb anyagot szolgáltassanak. A mit az 1848: XV. t.-cikk „elvileg" kimondott, az ősiség eltörlését, megvalósította az 1852. nov. 29-iki (Erdélyre nézve az 1853. május 29-iki) nyiltparancs, kapcsolatban az osztrák ptkönyvnek 1853. május 1-től kezdve történt életbeléptetésével, „mely által a tulajdon és egyéb dologi jogok gyakorlása egyszerű, kimeritő s az igazság követelményeivel megegyező határozatok oltalma alá helyeztetett." (Ősiségi nyiltp. bevezetése). Innentől kezdve, és főleg miután az 1853. ápr. 18-iki rendelet a telekkönyvi intézmény meghonosítását kezdeményezte, és miután 1855. decz. 15-ével a telekkönyvi rendtartás életbelépett: az osztrák ptköny, tehát ennek dologjogi része is, Magyarország egész területén volt hatályban. Ez az állapot az ország erdélyi részére, továbbá a polgárosított magyar határőrvidék területére, valamint Fiume városra s kerületére nézve máig is fennáll. Erdélyre nézve azonban a telekkönyvi intézményt az 1870: XLIII. t.-cz. 12. §-ában foglalt felhatalmazás alapján csak az 1870. febr. 5-én 264. sz. a. kiadott igazságügyministeri rendelet honosította meg. A polgárosított határőrvidéken telekkönyvek a 18-ik század vége óta voltak, és ezeket az 1794. évi „Landtafelpatent" határozmányai értelmében kezelték és vezették; a mig (Pancsova s Fehértemplom városok és két község kivételével, a hol a magyarországiaknak megfelelő telek jegyzőkönyveket ugyancsak a magyar tkvi rendelet szerint már hosszabb idő óta vezetik) az 1886: XXIX. t.-cz. 74. §-ánál és az ennek alapján 1897. évi 47,532 sz. a. kiadott igazságügyministeri rendeletnél fogva a telekkönyvi betétek szerkesztése megindult, annak kijelentése mellett, hogy mihelyt valamely község telekkönyvi betétjei elkészülnek, erre a községre nézve az 1855. decz. 15-iki telekk. r. szabályai lépnek hatályba. Fiume városában és a kerületén lévő három alközségben pedig a telekkönyvek készítésének, kezelésének és vezetésének az 1843. évi 17,793. számú helytartósági rendelet (Regulamentum in merítő manipulationem librorum fundualium, inseriptionum item et intabulationum) szolgált alapjául; és ezeknek a könyveknek telekkönyvi betétekké való átalakítása iránt az 1891: XVI. t.-cz. 23.. §-ának 1. pontjánál fogva az 1900. évi 67,758. számú igazságügyministeri rendelet intézkedik, a mely a magyar tkvi rendeletet ugyanazzal a módozattal lépteti életbe, amint a polgárosított határőrvidék területén történt. Az országnak az erdélyi részeken, a polgárosított határőrvidéken s Fiúmén kívüli területére nézve, az országbírói értekezleten javaslatba hozott ideiglenes törvénykezési szabályok „a magyar polgári anyagi magán-törvényeket" visszaállították (I. l.§.)> de „fentartották ideiglenesen az országgyűlés intézkedéséig az osztrák ptkönyv" mindazon rendeleteit, melyek az 1855. decz. 15-iki telekk. rendelettel kapcsolatban állván, a telekkönyvek 1*