Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

196 Dologjog. gendö, ha az átruházást oly tények bizonyítják, amelyek alapján az eladó a vevőt tulajdonosnak elismerte és elismerni tartozik (C. 18%3- jan. 22. 6043. sz.) Habár kétségtelen, hogy a telekkönyvi tulajdonos tulajdonát képező ingatlannak birtoklását ezen minőségben rendszerint igényelheti, ezen általános szabály alól azonban kivételt képez azon eset, a midőn a. birlaló éppen a tulajdonos jogcselekménye alapján van birtokban; ily esetben a puszta tulajdonjog a birtoklás átengedésének követelésére egymagában nem elégséges (C. 1888. szept. 12. 5277. sz.) A perben előadott azon körülmények, hogy alp.-ek tudomással birtak felp.-nek nagyszülői, illetőleg anyja és nagynénje utáni örökösödési jogáról, és hogy figyelmeztetve lettek a vételtől való tartózkodásra, egymagában nem alkalmasak ezen alp.-ek rosszhiszeműségének megállapítására. (C. 1889. máj. 21. 9117/1888. sz.) Hhagyja indokainál fogva és azért, mert . . . figyelemmel arra, h. az ingatlan nem volt az eladó birtoklásában és hogy eladónak tanuként tett nyilatkozata szerint ö az ingatlannak ki által birtoklásáról tudomással sem birt; ezen ingatlan vételénél felp.-éknek nemcsak érdekében, hanem polgári kötelességében is állott azon ingatlanra vonatkozó birtoklási állapotról és jogviszonyról meggyőződést szerezni és a vételtől mindaddig tartózkodni, mig a telekkönyvi állapot jogos volta felöl alapos tudomást nem szereztek, és mert felp.-ek ezt tenni elmulasztván, a telekkönyvi állapotban való bizalmukra sikerrel nem hivatkozhatnak. (C. 1895. jan. 23. 10.105/1893. sz.) Zilahi tszék: Jogszabály az, hogy a korlátlan tkvi tulajdonos a tulajdonaként kitüntetett ingatlan birtoklását, mint a tulajdonjog folyományát követelni csak abban az esetben jogosult, ha a tulajdonjog megszerzésénél jóhiszemüleg járt el. (1901. máj. 29. 1468/901. sz.) A másodbiróság Ítélete felhívott indokai alapján hhagyatik. (C. 1902. szept. 11. 6771/901. sz.) A Lfi. 1876. jan. 26-án 436. sz. a. kimondta, hogy másnak megrövidítése czéljából történt tulajdonátruházás folytán nyert nyilvánkönyvi jog rosszhiszeműnek lévén tekintendő, az ily tulajdonos ellen az előbbi jogczimet szerzett s az ujabb átruházás által károsítani czélzott fél, tulajdoni igényét érvényesíteni jogosítva van. A rosszhiszeműség ismérvei tekintetében v. ö. még: C. 1894. máj. 9. 10.093/1893. Az ugyanegy községben lakás, mint a rosszhiszemre való következtetés alapja tekintetében v. ö. még: C. 1899. márcz. 23. 871. — A C. rosszhiszeműséget állapított meg (1896. máj. 22. 4218/95. sz.) ,,ha a vevőnek a korábbi eladásról és arról, hogy az adás-vétel tárgyává tett birtok nem eladó tulajdona, tudomása volt." Ezekkel szemben sokkal merevebb álláspontra helyezkedik a C. 1901. máj. 1. I. G. 133. sz. a.: ,,a jogellenes cselekmény vagy mulasztás egymagában, még nem foglalja magában a rosszhiszeműséget, mert rosszhiszemű birtokosnak csak az tekinthető, ki tudva azt, hogy a birtok nem öt, hanem egy harmadikat illeti, a birtokot ennek felhívása ellenére sem bocsátja át." 0* 486. §. Ha ingatlan javak tulajdona jogérvényes Ítélet, birói osztálylevél, vagy valamely örökségnek bírói átadása következtében ruházandó át; ezen okiratok bekebelezése szintén megkívántatik. V. ö. optkv. 424., 819., 841., 1498. §§. 1881: LX. t.-cz. 220. §. Ha a végrehajtás tárgyát valamely ingatlanra vonatkozó tulajdonjog vagy más dologi jog képezi, a bíróság a kielégítési végrehajtást elrendelő végzésben a tulajdoni vagy dologi jog bekebelezését megrendeli s ennek foganatosítása végett az illetékes telekkönyvi hatóságot megkeresi. Ha a tulajdon jog a végrehajtást szenvedő javára előjegyezve, vagy a per, illetőleg a zárlat feljegyezve van: a végrehajtató a végrehajtási kér-