Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

A vadászati jog. 153 Állatfogás. 0** 383. §. Ez áll különösen az állatfogásra nézve. Kit illessen a vadászat vagy halászat joga; mint kellessék a vad szerfölötti elszaporodását gátolni, s a vadak által okozott kárt megtéríteni; mikép kelljen az idegen méhek általi mézrablást megakadályozni; a közrendtartási törvényekben van megállapítva. Hogy az orvvadászok miként büntetendők, a büntető törvényekben határoztatik meg. 18S3: XX. TÖRVÉXYCZIKK, A vadászatról. (Szentesítést nyert 1883. évi márczius hó 19-én. — Kihirdettetett az ..Országos Törvénytár"-ban 1883. évi márczius hó 25-én.) I. FEJEZET. A vadászati jogról. 1. §. A vadászati jog a földtulajdonnak elválaszthat árla 11 tartozéka. 2. §. Saját földbirtokán a tulajdonos, vagy az, a kinek az jogot vagy engedélyt adott, a vadászatot az ezen törvényben meghatározott korlátok között szabadon gyakorolhatja, ha az: 1. egy tagban vagy összefüggésben álló részekken legalább 200 holdra terjed, holdját 1600 négyszög ölével számítva, habár több határban fekszik, vagy utak, vasutak, csatornák, folyók vagy patakok által hasittatik is; vagy ha a földbirtok 2. kétszáz holdnál kisebb ugyan, de kertileg miveltetik és kerítéssel vagy árkokkal el van zárva, belső telket, szőlőt vagy állandó szigetet képez; 3. az egy tagban legalább — holdját 1600 négyszög öllel számított — 50 holdat tevő földbirtokok tulajdonosai összefüggésben levő földjeikre nézve a vadászati jog gyakorlására egyesülhetnek, a mennyiben az egyesitett területek a 200 — 1600 négyszög öllel számított — holdat megütik. Ha az iránt, hogy valamely terület ezen szakaszban körülirt területek közé tartozik-e vagy nem, vitás kérdés támad, a fölött első sorban a járás közigazgatási szolgabirája, — rendezett tanácscsal bíró városokban a polgármester, — törvényhatósági joggal felruházott városokban a kapitány, — végre Budapesten a kerületi elöljáróság, — másodfokban