Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Dologjog. A közmunka- és közlekedési minister a vasutak és csatornák vagy azok egyes részei felülvizsgálatának befejezéséről a központi telekkönyvi hatóságot haladéktalanul értesíti, s e hatóságnak kötelessége az ezen szakaszban megszabott határidő megtartása felett őrködni, s esetleg az illető vállalatokat arra 100 írttól 1000 frtig terjedhető pénzbirsággal rászorítani. Ugyanezen pénzbírság terhe alatt kötelesek a vállalatok az ingatlanaikban és azok tartozékaiban idő folytán bekövetkező változásoknak a központi telek jegyzőkönyvben leendő bekeblezését kérni. Ezen bekeblezési kérések az uj ingatlannak, jognak vagy szolgalomnak megszerzésétől -— s illetőleg elidegenítéstől — az uj épületek vagy műtárgyak előállításának befejezésétől s illetőleg azok elenyésztétől számítandó 90 nap alatt, kellően felszerelve, a központi telekkönyvi hatósághoz beadandók. Ha a vállalat igazgatóságának székhelye Budapesten kivül volna, ez esetben köteles az igazgatóság egy a fővárosban lakó és első végzések elfogadására felhatalmazott képviselőt kinevezni, és azt, valamint a képviselő személyében idő folytán előfordulható változást, a központi telekkönyvi hatóságnak bejelenteni. 1881: LXT. t.-cz. 3. §. A vasutak és csatornák összesített telekkönyvébe bevezetendők e vállalatoknak akár kisajátítás, akár szerződés utján szerzett mindazon ingatlanai és azok tartozékai, melyek a vállalat létesítésére és fenntartására szükségesek. A vállalat létesítésére és fentartására ugyan elkerülhetetlenül nem szükséges, de annak állandó használatára szánt olyan ingatlanok, p. o. az igazgatóság házai, kő-, vas-, vagy kőszénbányák stb., •—- melyekre nézve a magyar államnak megváltási vagy háramlási joga van, a vasút vagy csatorna tartozékaiul tekintendők s a központi telekkönyvbe bevezetendők. Az ugyanazon engedélyokmány alapján létesített vasutvagy csatorna-vállalatnak a központi telekkönyvbe bevezetett minden ingatlanai, s azoknak minden tartozékai egy telekkönyvi jószágtestet s jogi tekintetben egy egészet képeznek. A vállalat központi telek jegyzőkönyvének teher lapjára bekeblezett terhek joghatálylyal birnak azon ingatlanokra is, melyeket a vállalat a teher bekeblezése után szerzett és melyek a telekkönyvi jószágtesthez utólag jegyeztettek hozzá. 1881: LXT. t.-cz. Jt. §. A 2. §-ban emiitett munkálatok az alkatrészek összeírásából, — a térképből -— és az egyedi kimutatásból állanak, melyek minden község területére nézve külön készítendők el. Az alkatrészek összeírásának szabályai a következők: a) a vállalatnak ugyanazon egy község határán fekvő, s területi összefüggésben álló ingatlana egy alkatrésznek veendők. A területileg külön álló részletek, mint külön alkatrészek, folyó számokkal jelölendők meg; b) az egyes alkatrészeknek pontosan kiszámított térfogata négyszögölekben kiteendő, s e térfogatak helyessége iránt a központi telekkönyv a hitelesítés után teljes bizonyítékot képez,