Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)
Kiirt al a ti ít á s j el 3 á r á g. is tartalmazza, a kiküldött bírósági tagnak átadják, ki azt az eljárásról felvett jegyzőkönyvvel együtt a törvényszéknek bemutatja. Ezen becslési eljáráshoz a tulajdonos s illetőleg a kisajátítási árral meg nem elégedő telekkönyvi érdekelt is meghívandó, kiknek esetleges észrevételei a jegyzőkönyvbe felveendők s a becslés a kérelem benyújtásától számítandó 8 nap alatt befejezendő. Az a) és h) pontban foglalt feltételek teljesítése esetében a birtokba vezetést az illetékes birtokbiróság a végrehajtás szabályai szerint rendeli el és foganatosíttatja, mi ellen jogorvoslatnak helye nincs. V. ö. 55. §. — A birtokbavezetésröl v. ö. az 1881: LX. t:-cz. 221. §-át. V. ö. a budapesti gözmozdonyu körvasúiról szóló 188S: XXVII. t.-cz. 4. §-ának részben eltérő rendelkezését. Igaz ugyan, hogy a vasutak épitésére szükséges területek kisajátítása és kártalanítása iránt az 1881: XLI. t.-cz. rendelkezik s ennek a tiirv.-nek IV-ik fejezete a kártalanítása külön eljárásra utasítja, énnek az eljárásnak folyamatba tétele azonban az alp-seknek képezi külön jogát, mely eljárás megindítására felp.-ek nem jogosultak. Tekintve, hogy a per adatai szerint alp.-ek a kisajátítási eljárást a kereset megindításáig folyamatba nem tették és így nyilvánvaló, hogy alp.-ek, amennyiben a kérdéses vasút aíég 1895. évben kiépíttetett és üzembe vétetett, a kártalanítandó ingatlanokat az 1881: XLI. t^cz. IV. fejezetében szabályozóit eljárás mellőzésével vették el a tulajdonosoktól; tekintettel továbbá arra, hogy amennyiben alp.-ek az idézett törvényben részökre biztositott külön eljárást a törvényben előirt módon a kereset beadásáig igénybe nem vették, felp.-éknek joguk nyilt arra, hogy az alp.-ek részéről a kisajátítási eljárás mellőzésével elfoglalt ingatlanok kártalanítása i'ánti igényüket a per rendes utján érvényesítsék. (C. 99. ápr. 18. 1-122. M. 16057.). 46. §. A törvényszék, mihelyt a kisajátítási terv a 21., 22., 40.,44. §§-ok intézkedéseihez képest hozzá beérkezett, a kártalanítási eljárás megkezdésére, és pedig a mennyiben székhelyén kívül esik a kisajátítandó tárgy, a helyszínére tárgyalási határnapot tűz ki, erre a kisajátítót és az összeirásban foglalt azon tulajdonosokat, a kikkel az árra nézve egyezség nem jött létre, ugy nemkülönben a többi összes telekkönyvi érdekelteket vagy azok törvényes képviselőit a hivatalos feketéken egyénenkint külön megidézi, a távollevők vagy ismeretlen tartózkodásnak számára hivatalból gondnokot nevez, s minderről hirdetményt bocsát ki, mely a községben szökött módon közhírré teendő, a hivatalos hirlapba egyszer, s a kisajátítás helyén, vagy az ahhoz legközelebb eső helyen megjelenő egyik hirlapba pedig háromszor beigtatandó. Az idézés és hirdetményben mindig kifejezendő, hogy az érdeklettek elmaradása, a kártalanítás fölött hozandó érdemleges határozatot nem gátolja. Az egyéni külön értesítésnek elmaradása, vagy a tárgyalásról elmaradás miatt igazolásnak helye nincs.