Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Kártalanítási eljárás. 129 Minthogy a kisajátítási terven a térfogat feltüntetve nincs, még a véglegesen megállapítottnak tekintendő kisajátítási terv ellenében sincs kizárva annak bizonyítása, hogy az elfoglalt terület térfogata valóban mennyit tesz ki. (C. 1905. okt. 25. 6195/904.) 42. §. A kisajátító vállalat jogosítva van a kisajátítási jog elnyerésének igazolása mellett, a szabályszerű kisajátítási terv alapján, annak megállapítása előtt is ugyanazon község összes érdekelt birtokosai ellen egy kérvényben kérhetni, hogy a kisajátítási jog a tervbe felvett ingatlanokra telekkönyvileg feljegyeztessék. A kisajátítás feljegyzése azon hatálylyal bir, hogy a feljegyzés után telekkönyvi jogot szerző felek a kisajátítási és kártalanítási eljárást azon állapotban veszik át, a melyben azt találják; s a telekkönyvi érdekeltek személyében bekövetkezett változásoknál a jogelődök cselekvényei és mulasztásai a jogutódokra nézve is kötelezők. Ezen kivül minden kisajátításra jogosult vállalatnak, általában, — a vasút- és csatornavállalatoknak pedig az 1868. évi I. t. cz.-ben szabályozott eljárás előtt is — jogában áll a kisajátításra vonatkozó szerződések vagy egyezségek alapján ugyanazon község érdekelt birtokosai ellen egy kérvényben a kisajátított területekre nézve szerzett tulajdonjognak előjegyzését kérelmezni. V. ö. telekkönyvi rendtartás 104., 105. §§. Az 1868: I. t.-czikket módosította az 1881: LXI. t.-cz. IV. FEJEZET. A kártalanítási eljárásról. 43. §. A kártalanítási eljárásra azon törvényszék illetékes, a mely a kisajátítandó ingatlannak birtokbiróságát képezi. V. ö. II. fej. 21. §., 22. §. 2. p.; a 41. §. jegyzetét: 76., 82., 85. §§. V. ö. a budapesti gözmozdonyu körvasúiról szóló 1888: XXVII. t.-cz. 4. §-ának részben eltérő rendelkezéseit; az 1888: XXXT. t.-cz. 9. §-át és az 1894: XII. t.-cz. 40. §-át. 44. §. Ha a kisajátító a tulajdonossal a telekkönyvileg terhelt ingatlannak kisajátítása ára iránt megegyezett, tartozik az egyezséget a telekkönyvi hatósághoz benyújtani olyan czélból, hogy arról a telekkönyvi érdekeltek személyesen értesíttessenek. Azon telekkönyvi érdekeltnek, kinek dologi joga a kisajátítás feljegyzését megelőző elsőbbséggel kebleztetett be, ha a tulajdonos által kötött egyezség útján megállapított kisajátítási árral megelégedve nincs, jogában áll a kézbesíti á r k u s: Magyar magánjog. TT. 9