Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

A kisajátításról. Általános határozatok ] 13 A pálya vagy a hajózható vízfolyás felszínénél 6 méterrel magasabb talajon fekvő épületek se a kisajátítás, se az átalakítás tárgyát nem képezik. V. ö. 18. §. 17. §. A tüztávlat meghatározására gőzmozclonyu vasutaknál az épület legkiállóbb pontja s a folyó pályán az e ponthoz legközelebb eső sinvágány tengelye, állomásoknál ellenben a pályasik széle, a gőzhajózás létesítése tekintetéből eszközlendő folyamszabályozásoknál, csatorna- és kikötő-építéseknél pedig az épület legkiállóbb pontja s az ahhoz legközelebb eső hajózható vízfolyás határvonala közti távolság veendő alapul. 18. §. A 16. §-ban megállapított tüztávlat kisebbíthető a csupán helyi érdekű vasutaknál egyáltalában, s más vasul aknái is akkor, ha a nem tűzbiztos épületek vagy szérűskertek, tűzbiztos épületek vagy élőfák által fedeztetnek. Ilyen esetekben a tüztávlatot, s a csupán helyi érdekű vasulaknái e miatt alkalmazandó elővigyázati szabályokat a közmunka- és közlekedési minister állapítja meg. 19. §. A tüztávlat czimén a kisajátítási tervbe felveti épületeket a vállalat vagy a tüztávlati szabályuknak megfelelő módon tűzbiztossá tenni, vagy kisajátítani köteles. A tüztávlatba eső szérűskertek kisajátítását a tulajdonos nem követelheti, hanem köteles megelégedni azon értékveszteség megfizetésével, mely felmerül az által, hogy az illető terület szérűskert gyanánt többé nem használható. 20. §. A vállalat építésének megkezdése után annak a 16. §-ban körülirt pontjához 60 méter távolságon belül eső területen szérűskertek egyáltalán fel nem állíthatók, épületek pedig csak az illetékes hatóság engedélyével építhetők. Az engedély megadása előtt az illető vállalat meghallgatandó s netaláni felfolyamodás esetében, az ügy a közmunka- és közlekedési ministernek elhatározása alá terjesztendő. 21. §. A 3. és 4. §§. rendén felsorolt városokban kötelesek a tulajdonosok minden köz- és magán-építkezésnél az illetékes hatóságok által jóváhagyott építkezési szabályokat valamint az utczák ős terek szabályozása czéljából megállapított szabályozási vonalakat megtartani. Ha a szabályozási vonalak megtartása által a tulajdonos telkének egy részét az utcza vagy tér szabályozására átengedni kényszerülne, az igy átengedet terület kisajátítási jog czimén községi vagyonná válik, s a város köteles annak valódi Márkus: Magyar magánjog. II. 8