Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

A családi hitbizományról. 75 tandó élsőszülöttségről szól, némely nehézségek merültek fel: azért ennek világosabb értelmezése végett Ő legszentségesebb felsége jóságos beleegyezésével rendelik. 1. §. Hogy ilyennek felállítása nécsak végrendeleti intézkedés, hanem hiteles bevallások és a szerzők részéről nyert királyi adományok utján is (épen hagyván azonban az elsőszülöttség felállítása s kihirdetése előtt szerzett jogot és levonván a tett adósságot) jövőre is, de mindig előzetes királyi niegerősités iilán, szabad legyen. 2. §. Hogy azonban az elsőszüliittségek felállításával a hitelezőket vagy bárki mást meg ne csaljanak: az ilyen vagy más felállított vagy felállítandó elsőszülöttséget azoknak a megyéknek közgyűlésein, melyekben az elsőszülöttségi birtokok feküsznek, ki kell hirdetni s jegyzőkönyvbe kell vezetni. 3. §. Ezzel azonban a nemesi állás, s a szabad rendelkezésről szóló alaptörvények semmi sérelmet se szenvedjenek. //. §. Sőt inkább mindenki részére épen tartandó annak joga, hogy a saját szerzeményeiből szabadon rendelkezhessék, ha pedig valaki c nemesek közül elsőszülöttséget akar felállítani, eziránt O legszentscgesb felségéhez folyamodhassék. Id. törv. szab. I. 3. §. 2. bek. A hitbizományi intézmény .... a vele kapcsolatos hajadoni joggal együtt, érintetlenül hagyatik. V. ö. ősis. ny. p. 13. §. hasonló rendelkezésével. 1862. oki. 9-én 15742. sz. udvari rendeld, a családi hitbizományok iránt. 1862. okt. 9-én 1571^2. sz. udvari rendelet, Első Ferencz József, Isten kegyelméből stb. A legközelebbi múlt időkben Magyarországunkban több hitbizományok az általános polgári törvénykönyv rendeletei alapján állíttattak fel, és azok szerint rendeztettek, melyek fennállását biztosító tüzetes intézkedések az ideiglenes törvénykezési szabályokban nem foglaltatnak, sőt az azokrai felügyeléssel megbízott hatóságok sincsenek kijelölve; a tapasztalásból pedig bebizonyulván, hogy az 1687. évi 9-ik és az 1723. évi 50-ik törvényezikkek, általános szerkezetüknél fogva, a családi hitbizományoknál sem a hitbizomány mindenkori birtokosának, sem a várományosoknak jogait kellően nem szabályozzák és eléggé nem biztosítják: Hogy ezen igen érezhető hézag, mely a magyar törvényekben, mind a családi hitbizományokra vonatkozó anyagi jogi rendeletekre, mind a hitbizományok körüü peres és peren