Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

74 Az alapítvány. tett: működését ideiglenesen megkezdheti; véglegesen megalakitottnak azonban minden egylet csak akkor tekintetik, ha szabályosan felterjesztett alapszabályai a kormány láttamozásával elláttattak. II. Lényegesen különböző ezélu egyletek egy czim alatt közös alapszabályokkal nem alakulhatnak; és igy külön alapszabályijai kell alakíttatnia: politikai, humanisztikus, nyerészkedési, közművelődési és gazdászati egyleteknek. Nemzetiségi egylet csak mint irodalmi és közművelődési egylet alakulhat. III. Politikai- és munkás-egyleteknél egyleti tag csak magyar honpolgár lehet. Tudományos czélu, közművelődési és irodalmi egyleteknél, melyek hez a II. szerint a nemzetiségi egyletek is sorozvák, tiszteletbeli tagok idegen állam polgárai is lehetnek, ha megválasztásuk a kir. kormány által jóváhagyatik. IV. Politikai és munkás-egyleteknél fiókegyletek alakitása meg nem engedtetik. Másnemű egyleteknél az egyletek czélja, hivatása és természetére való tekintettel fog — az alapszabályok. minőségéhez képest — határozat hozatni. V. Munkás-egyleteknek csak azok tekintetnek, melyek az 1872. évi ipartörvény értelmében alakittatnak. Másnemű egyletek, habár munkások által alakittatnak is, csak oly tekintet alá esnek, mintha bármily nem munkával foglalkozó egyének által alapíttatnának. VI. A nemzeti czim használata egyleteknek nem engedtetik meg. VII. Hazai egyleteknek idegen állam czimerének, sziliéinek vagy jelvényeinek használata nem engedtetik meg. VIII. Részvény-egyletek kivételével községek- és testületeknek, ha valamely egyletbe az alapszabályok szerint, mint tagok, be is léphetnek, képviselők által gyakorlandó tanácskozási és szavazási jog nem engedélyeztetik. IX. Minden egyleti alapszabályba felveendő, hogy az esetben, ha az alapszabályokban meghatározott czélt és eljárást, illetőleg hatáskörét meg nem tartja, a kir. kormány által, amennyiben további működésének folytatása által az állam vagy az egyleti tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék, haladéktalanul felfüggesztetik, s a felfüggesztés után elrendelendő szabályos vizsgálat eredményéhez képest végleg fel is oszlattatik, vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb betartására különbeni feloszlatás terhe alatt köteleztetik. HARMADIK FEJEZET. Az alapítvány. 115. 0** 6Jf6. §. A helyettesítésektől és hitbizományi iktól különböznek azon alapítványok, melyek által tőkék, földek vagy jogok jövedelmei, közhasznú intézetekre, úgymint: egyházi javadalmakra, iskolákra, iskolákra, kór- vagy szegényházakra, avagy bizonyos személyek tartására örök időkre rendeltetnek. Az alapítványok iránti rendszabályok a közrendtartási rendeletekben foglaltatvák. 116. 1715: LXXIY. t.-cz. 1. §. S az efféle, akár benn, akár az országon kiviül, az egyházi vagy világi ifjúság számáru bárki részéről alapított papnevelő-, meg tápintézetek- és collégiumokra való felügyelés akkor, a mikor szükségesnek mutatkozik, valamint a számadások bevétele mellett annak meg-