Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

Az egyesületek. 71 azt megelőző eljárásnak hivatalból való megsemmisítése indokául elfogadható, és pedig azért nem, minthogy a keresetlevélhez csatolt ügyvédi v..'cli.italmazás N . .. . mint a felp. egylet képviseletére almpsiabályszemleg feljogosított egyleti elnök által állíttatván ki. felp. egyletneek perbeli képviselete törvényszerűnek tekintendő: ezekhez képest stb. (C. R. máj. ÍM. Mtt. M. S82S.). Alaposnak találtatott alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság anvagi jogszabaht sertett azzal, hogy alperest a két rendbeli kereset ellenében fizetésre kötelezte, holott ' alperes társulatnak 1897. máj. 27-én alkotott alap-zabálvai •>. S. szerint kiházasitási segélyre esak annak a tagnak van igénye, aki egyfolytában legalább 3 évig már tagja volt a társulatnak s ha a tag ez idő betöltése előtt lép házasságra, csak akkor kapja ki az fit megillető segélyt, ha az esetenkénti illetékek fizetése mellett a 3 évet szabályszerűen betölti. K. Mária és P. Sára azonban 1897. ápr. 6-án vétetvén fel tagokul a társulatba, habár férjhez mentek is. de felvételüktől fogva 3 évig az esetenkénti illetékeket felp. jogelőde fizette. Habár K. M.-nak és P. Sárának társulati tagul felvétele idejében oly tartalmú korábbi alapszabály volt érvényben, amelynek határozmányai szerint (8. 5. II. 1—l. p.) csak az egész segélyösszeg kiadása volt három évi tagsághoz kötve, az egy éven tul és három éven a'"'i tagság pedig a segélyösszeg '/i vagy i/» részére adott igényt és a régi alapszabályok megváltoztatását tárgyazó 1896. évi január 19-iki közgyűlési határozat kormányhatósági jóváhagyás hiányában érvényessé nem vált. de minthogy felperes jogelődei K. Mária és P. Sára tagként felvételük után és az uj alapszabálynak érvényes megalkotásakor is tagjai voltak az alperes társaságnak, az ennek közgyűlése által alkotott uj alapszabály reájuk, mint társulati tagokra szintén kiterjed, mihez képest az fi igényükre alapított keresetek az 1897. máj. 27-én alkotott alapszabály 0. S. alapján és értelmében jogszerű alappal nem birnak. (C. 901. máj. 31. I. G. 196.) 111. A )». kir. beb'if}>/Hi>)ti'szternrk 1873. ápr. 29-én 1394. sz. a. kelt re»(lelrfr, az egyesületek ellenőrzése tárgyában. Azon tényezők közt. melyek alkotmányos államban a nyilvános életre kiváló befolyást gyakorolnak, alig létezik hatályosabb, mint az egyesülés, mely a közélet ébresztése és fejlesztése által azt nagy mértékben mozdítja elő, az ezen üdvös működéssel való visszaélés azonban veszélyezteti nemcsak ezen czél elérését, de reszélyessé válhatik magára az államra is. Nálunk különösen az egyleti ügv, annak jelenlegi fejlődése szerint, tfirvényhozásilag szabályozva nem lévén, szükséges egyrészt a honpolgároknak a létező törvények iránti tisztelete, másrészt a kormány és törvényhatóságok tapintatos eljárása, hogy fentartassék az egyesülés szabadsága, emellett azonban a kormány s a törvényhatóságoknak felügyeleti joga ezek működésére biztosítva maradjon. Ujabb időben több eset fordult elő. hogy alakuló egyletek müköd'-»uket tettleg megkezdték. !>•• nem várva alapszabályaiknak a törvényes bemutatási záradékkal való ellátását — vagy az alapszabályaikban foglalt hatáskörön túlterjeszkedve, miiködésüket egészen más alapon és irányban folytatták — más esetekben ismét azok szabályellenes működése ellen egyleti tagok által érdekeik megsértése miatt panaszok adattak be. Nem lehet szándékom a szabad egyesülési jogot korlátolni, mindaddig azonban, mig a törvényhozás e téren is tüzetesebben intézkedni fog. az állampolgárokat az egyletek által szenvedhető károktól lehetőleg megóvni, törvényes feladatomul tekintem. A törvényes felügyelet joga és kötelessége az egyletek felett első sorban a törvényhatóságot illeti, ezen kötelesség gyakorolhatása czéljából nz alapszabálvok egyik példánya mindenkor megküldetik.