Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

G6 Külföldiele jogviszonyai. Nemzetközi jogviszonyok. 34. Z a n z i b á r: 1887. aug. 11. keresk. és hajózási egyezmény: 1889: III. t.-cz. 35. A polgári jogsegély tárgyában Haagában létrejött nemzetközi egyezmény: 1899: XIII. t.-cz. 36. Ezen szerződéseken felül vannak még olyanok, amelyeket Ausztria 1867 előtt kötött és a melyeket a nemzetközi forgalomban tényleg a megyar állampolgárokkal szemben is alkalmaznak. Ilyen a Libéria köztársasággal 1866. szept. 1. kötött szerződés (1867. RGBI. 129. sz.): az Oroszországgal 1860. szept. 14. kötött keresk. szerződés (1860: RGBI. 272. sz.); a Perzsiával 1857. máj. 17. kötött szerződés (1858: RGBI. 74. sz.); Görögországgal: 1856. jun. 13. pótegyezmény (RGBI. 169. sz.) az 1835. máj. 4. keresk. és hajózási szerződéshez; 1848. máj. 8. pótegyezmény az Egyesült Államokkal 1829. aug. 27. kötött keresk. és hajózási szerződéshez hagyatéki ügyekben; 1831. febr. 10. keresk. szerz. az Északamerikai Egyesült Államokkal; Marokkóval 1830. márcz. 19. ker. szerz.. Németalfölddel 1867. márcz. 26. keresk. egyezm.; Törökbirodalommal 1861. máj. 22. keresk. szerz. (v. ö. 1891:XLII. t.-cz.). Ezenfelül az 1858. szept. 22. min. rend. közzétetle az egyes országokkal kötött letelepedési szerződéseket, valamint azon államok jegyzékét, melyekkkel utóbbi tekintetben tényleg viszonosságuk van (Nagybritannia, Francziaország, Moldvaország (Rumánia), Jón szigetek (Görögország); 1858. RGBI. 154). 100. 0** 31/.. §. Az idegeneknek jogügyletekre való személyes képességét rendszerint azon helynek törvényei szerint kell megítélni, melyeknek az idegen lakásánál, vagy ha tulajdonképi lakása nincs, születésénél fogva, mint alattvaló, alájok van vetve; a mennyiben egyes esetekre nézve a törvényijén más nem rendeltetik. Az a kérdés merül fel, vájjon a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országoknak 18fi8. évi inájns hó 25-én kelt hitfelekezeti törvénye az ottan honossággal biró s a szolgálat tekintetéből Magyarországban tartózkodó katonai személyekre is kiterjed-e vagy sem? Az akkori igazságügj ministerrel egyetértve az akkori vallás- és közoktatásügyi minister 1881. évi szeptember 11-én 25.503. szám alatt kelt körrendeletében (R. T. 1828. lap;, minden hasonló esetre zsinórmértékül szolgáló elv gyanánt kijelentette, hogy Magyarországban az a szabály áll fenn: hogy a magyar állam területén tartózkodó idegeneknek személyállapota és jogképessége saját hazájának törvényei szerint Ítélendő meg. (46,132/1893. IM. ÍVlarsch. II. 117.) 101. 1891 :X!XXI. t.-cz. 10. §. 1. A consuli hiróságoknál a magyar honosok jog- és cselekvési képessége és családi jogai, — ideértve az atyai hatalmat, a gyámságot és gondnokságot, valamint a házassági, vagyoni jogot is, — továbbá valamely elhunyt magyar honos után az öröklési jog, ideértve a hagyatéki eljárást is, végre a magyar honosok által elkövetett büntetendő cselekmények: azon törvények és szabályok szerint itélendök meg, a melyek az államnak azon részében vannak hatályban, a melyben az illető magyar honosok községi illetősége van, illetőleg volt. 2. A kir. ministerium felhatalmaztatik a fenforgó nemzetközi és sajátszerű helyi vi-