Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

62 Külföldiek jogviszonyai. Nemzetközi jogviszonyok. tott, bélföldön lakó képviselői nevezett. bek. A külföldön lakó szabadalom-tulajdonosok ellen indítandó perekben azon bíróság illetékes, melynek kerületében a képviselő lakik, ha pedig képviselője nincs: a szabadalmi hivatal székhelyére nézve illetékes bíróság. Jf. bek. Ha a külföldön lakó szabadalom-tulajdonos belföldi megbízottja a megbízásról lemondott vagy fel nem található, és a szabadalom tulajdonosa uj megbízottat nem nevezett, vagy ha a belföldön lakó szabadalom-tulajdonos külföldre költözött vagy átalában fel nem található, a szabadalom-tulajdonos képviseletére a szabadalmi hatóságok és a bíróságok ügygondnokot neveznek ki. 16. §. Oly külállam honosai ellen, a mely állam honosaink irányában a szabadalmi oltalom tekintetében a viszonosságot el nem ismeri, a kereskedelemügyi minister visszatorlás] intézkedéseket rendelhet, melyeket azonban az országgyűlésnek bejelenteni tartozik. V. ö. még 1895. XXXVII. t.-ez. 27. §. 3. bek. 88. 1895 : XLI. t.-cz. 5.- §. Azon külföldi, kinek czége az országban bejegyezve nincs, csak azon esetben érvényesítheti az 1890. évi II. törvényczikk, valamint a jelen törvény alapján jogait, ha megfelelően meghatalmazott képviselőt nevez, ki a magyar korona területén, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokban vagy Bosznia és Herczegovinában állandó lakással bír. A külföldiekre vonatkozó ezen intézkedés alól kivétetnek a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, valamint Bosznia és Herczegovina lakosai. A képviselő neve és lakása, valamint a képviseletben történt változás — az uj képviselő meghatamazásának bemutatása mellett — a lajstromozó hatóságnál, a védjegylajstromban leendő följegyzés végett, bejelentendő. Ha a képviselő nem lenne bejelentve, a védjegy törlésére irányuló kérelem fölött a védjegy tulajdonosának meghallgatása nélkül is hozható határozat. 89. 1890 : I. t.-cz. 97. §. utolsó bek. A mennyiben halálozás esetében az engedély idegen állampolgárra szállna át. a kereskedelemügyi ministernek jogában áll azt követelni, hogy a vámszi dési jog oly belföldi állampolgár alkalmazásával gyakoroltassák, kinek személyében a kereskedelemügyi minister megnyugszik. 90. 1899': XLI. t.-cz. 1. §. 2. bek.; 1900 : XXVIII. t.-cz. 1. §. 2. bek. Külföldi munkásoknál a munkásigazolványt az útlevél vagy a munkás hazájabeli illetékes hatóság által kiállított igazoló okmány pótolja. 91. 188-i :XXIII. t.-cz. 30. §. /. bek. Külföldiek, ha az országban tartózkodnak és a vadászatot gyakorolni kívánják, bejelentésíikre és a vadászati adó lefizetése mellett nyerhetnek vadászati jegyet, de csak magyar állampolgárnak kezessége mellett. A kezes mindazon birságokért, kárpótlásokért és költségtérítésekért, melyek netalán utóbb a külföldire, ezen törvény vagy a vadászatról szóló törvények él telmében kiszabatnak, jótállani tartozik s ezért kezes csakis az lehet, ki ezen feltételnek megfelelni képes. Ha kezest éppen nem, vagy olyat állítanak, aki el nem fogadható, nem kapnak vadászati jegyet: 1883, XXIII. t.-ez. 36. §. e) p.