Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

S. Á szokás. 23 ugj Untaik, hogy a joggal ellenkezésben, semmi szokás sem lehet okUerU. A kttlSnMld okuk tekintetéből azt kell állítanunk, hogy valamely síokas okszerű lehet meg okszerű tor\eny ellenére is. A honnét különböző ezelokat tekintve, ket egymással ellentétes dolog is lehet egyszerre •g»*: mint például: a házasságra lépés, vagy házasságra nem lépés. 5. S. MáaodatOI BBilkséges, hogy idösult legyen, azaz: keilo időn át tartson és az elévülésre megkívánt időnek folyása alatt megerősödjék. De ez csak a« egyházi jogra nézve áll, és még c szerint is csak akkor szükséges ez, ha a tételes joggal ellenkezik. A polgári jog szerint pedig, a szokás alakulasara eleg egy évtized, vagyiz tiz évnek a lefolyása, még abban az esetheti is, ha az a polgári joggal ellenkezik. Ha pedig a szokás az egyházzal ellenkeznek, akkor annak negyven evig kell tartania. Ifa azonban a >zokas a torvein hiányában keletkeznék, akkor az eg\ hazjog szerint is egy évtized elégnek latszik. Ennek a tiz évi időnek folyása pedig a népnek első cselekvésétől kezdődik. t>. §. A mit pedig a polgári jogra nézve mondek, hogy tiz esztendő minden különbség nélkül elégséges, ezt ugy értsd, hogy ha a szokás nem olyan dolgokra nézve keletkezik, a melyek a legfőbb hatalom jeléül, a fejedelemnek van fentartva. Mert akkor szotJm ' oly hos>zu idő lefolyása után keletkezhetnék, melynek kezdete az emberi emlékezetet túlhaladja. 7. ?. Harmadszor: a tudósok közős vélekedése szerint szükséges a cselekvés ismétlődése. Mond mégis, hogy az ismételt cselekvés magában a szokás keletkezésére nem szükséges, hanem mivel a gyakorlatból ismerhető fel a nép megegyezése, a melyet többnyire egyetlen egy cselekvésből ki nem vehetünk. A cselekvések ismétlődése tehát ugy jelentkezik, mint ok, a szokás pedig, mint okozat. Szükséges pedig aunyi es olyan nyihánvaló cselekvés, hogy az a népnek minden valószínűség szerint tudására jutott legyen, mindazonáltal a szokást nem a cselekvés, hanem a népnek hallgatólagos megegyezése hozza létre. Innét, a hol csak a hozzávetésekböl kivehetjük a nép hallgatólagos megegyezését, ott nem törődünk többé a cselekvések ismétlődésével. Sőt néha egyetlen egy cselekvésből is eredhet szokás, ha ennek folytonosan ható oka, és a szokás keletkezésére megkívánt időtartama megvan, mint például, ha valakinek az országúton hídja van, vagy más efféle. . Hk. Elöbesz. 11. czim. Miben különbözik a törvény a szokástól és a szokásnak hármas erejéről. A torvény pedig háromféleképen különbözik a szokástól. Először: mint a hallgatólagos a nyiltan kifejezettől. L §. .Másodszor: mint a feljegyzett és fel nem jegyzett, habár ez nem lényeges különbség. Mert a fejedelem i<>rveii\e. ha leírva nem volna is, azért törvény maradna. Es ha a szokás Írásban foglaltatnék, azért mégis csak szokás volna; myit például: a hűbéri szokások, a melyeket írásba foglaltak. 2. i. Harmadszor: mint pillanattivi és az egymásra következő; minthogy a szokás nem rögtön keletkezik. Mert a hallga'.olagos dolgok lassúbb lépessel haladnak, mint a nyiltan kifejezettek. Ks mert az, a mi hozzávetésböl ered, nem annyira bizonyos, mint a határozottan kifejezett. Epen azért a szokást a nép tulajdonképen be sem hozhatja rögtönöseu, hanem csak idő folytán. 3. §. A szokásnak pedig hármas ereje van. Tudniillik magyarázó, mert a törvények legjobb magyarázója: a miért is, ha a .törvény kétséges, a helyi szokáshoz kell fordulnunk, es ha ez felvilágosit, nem kell eltérnünk attól az értelemtől, a melyet a szokás adott. 4. §. Másodszor van törvény-rontó ereje, mert lerontja a törvényt, ha ezzel ellenkezik. :>. |. Harmadszor van törvény-pótló ereje, mivel a toMényt pótolja, a hol ez hiányzik. 43. Hk. Elöbesz. 12. czim. Az egymással ellenkező tör vényről, statútumról és szokásról mit kell tartanunk? De kérdés támad: hogyha a törvény vagy rendelet és a szokás egymással ellentétbe jön, melyiket kell követnünk? Mondd: ha a törvény megelőzi az ellenkező szokást, akkor a szokás, ha általános, a törvényt általában egészen megdönti. Ha pedig a szokás csak helyi, akkor a törvényt nem általában, hanem csak azon a helyen dönti meg, hol a szokás fennáll, előzi meg az. ellenkező torvényt, akkor a szokás nem erösebb a törvénynél, sőt inkább a későbbi törvény erejét veszi aniiak. 1. |. Az eg\ házjogtudósok azonban ellenkezőt tartanak, állítván,