Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

G Az érvényes Magyar magánjog forrásai. történni szokott. 3. §. A fejedelem mindazáltal egyedül a maga akaratából és önkényesen, kiváltképen az isteni és term<!-°2oti jogi t rértö dolgokban 's az gé^z magyar nemzet régi szabadságának ártalmára semmit sem rendelhet; hanem össze kell hivnia és megkérdezni a népet, ha vájjon ennek az ilyen törvények tetszenek-e vagy sem? a kik ha igennel felelnek, azontúl az ilyen végzéseket (az isteni és természeti ."^5>J0g mindig épségben maradván) törvényekül tartjuk meg. §. Többnyire pedig, közös megegyezéssel, maga a nép is .elhatároz valamit, a mit a közjóra hasznosnak itél és Írásban '. terjeszti a fejedelem elé, kérvén, hogy erre nézve neki törvényt adjon és ha maga a fejedelem az ilyen végzéseket elfogadja Is helyben hagyja, akkor az törvényerőre emelkedik s azonnal törvénynek kell tekintenünk. 5. §. Mégis mindezeket nem a nép, hanem különösen a fejedelem statútumainak mondjuk azért, mert ha a fejedelem beleegyezése és megerősítése mindkét esetben azokhoz nem járul, eme rendeleteknek semmi ereje nem leszen. Mindazáltal általános néven eme rendeleteket igen gyakran az ország végzeményeinek nevezzük. 8. 1790 : XII. t.-cz. 1. heh. Hogy a törvények alkotásának, eltörlésének s magyarázásának hatalma Magyarországon és a hozzá kapcsolt részekben, az 1741 : VIII. t.-cz. rendeletének sérelme nélkül, a törvényesen megkoronázott fejedelmet és az országgyűlésre törvényesen egybegyűlt országos karokat és rendeket közösen illeti s rajtok kivül nem gyakorolható: O szent felsége magától és önként elismeri s kegyesen kijelentette, hogy O a rendek ezen jogát sértetlenül megtartandja és amint azt dicsőült elődeitől kapta, azonképpen csorbítatlanul szállítandja át felséges iitódaira, biztosítván az ország karait és rendéit, hogy sohasem fogja az országot és a kapcsolt részeket rendeletekkel vagy úgynevezett pátensekkel, melyek különben is az országnak soha egy törvényszékén sem fogadhatók el, kormányozni; pátensek kiadása csupán azon esetre tartatván fönn, midőn a törvénynyel egyébként megegyező dolgokban, a kellő eredménynyel való kihirdetés egyedül ez uton lenne eszközölhető. V. ö. 1635 : XVIII. t.-cz. Erdélyi 1791 :VII. t.-cz. O szent felsége kegyesen elismeri, hogy a törvények hozásának, eltörlésének és hiteles magyarázásának hatalma az erdélyi nagyfejedelemségben közös a fejedelemmel és az országgyűlésre törvényesen egybescreglő karokkal és rendekkel, s kegyelmesen kijelentette, hogy a rendeknek ezt a jogát sértetlenül fentartandja és