Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

Az érvényes magyar magánjog forrásai. szint pedig n minden emberrel közös joggal él- Mert azok, a kiknek nem kuzos, hanem csakis saját joguk van, a mit maguknak saját jogként alkotnak, azt polgári Jognak nevelik. Azt pedig, a mely minden nemzetnél közösen fennáll, nemzetek jogának mondjuk. 3. Hk. Előbeszéd 4. c z i m. A hadi jogról és a jogtudományról. A hadi jog a hadinditás szertartása, a szövetség megkötése s adott jelre az ellenség niegrohanása. Toválihá a katonai bűntett inegfenyitése (aaai megbüntetése), a ki helyét meg nem állja. Továbbá a zsoldtizetés módja, a méltóságok fokozata, jutalmakkal niegtiszteles, például midiin dieskoszoruval vagy arany lánczczal ajándékoznak meg valakit. Továbbá: döntés a hadi zsákmány felett és ennek igazságos elosztása a személyek minősege és munkája szerint; és a fejedelem részesedése. 1. S. A jogtudomány pedig az. isteni és emberi dolgoknak ismerete: az igazságosnak és igazságtalannak tudása. Az igazságosnak tudniillik, hogy azt cselekedjük, az igazságtalannak pedig, hogy kerüljük. 2. S. Mivel nem elég tudni, hogy mi az igazságos vagy igazságtalan: hacsak valaki nem ismeri magukat az egymással ellenkező, vagy az életben előforduló dolgokat is: minek alapján a felmerülő dolgoknak különböző mivoltához képest, a jogokat is • különbözöleg kell megállapítanunk. 3. Hk. Előbeszéd. 5. czim. Különbség van az igazság, jog és jogtudomány között. Az igazság, jog és jogtudomány pedig különböznek egymástól. 1. §. Mert az igazság erény, tudniillik erkölcsi. A jog ez erénynek végrehajtója. A jogtudomány ennek a jognak tudása. 2. $. Továbbá, az igazság az erények közt a legfőbb jó, a jog k-özéprendü jogtudomány a legkisebb. 3. S. Továbbá, az igazság mindenkinek megadja az övét; a jog meg elősegíti; a jogtudomány pedig tanítja, hogyan történjék ez. II. Az érvényes magyar magánjog forrásai és hatályuknak területe. 5. A mai magyar magánjognak forrásai: 1. Az alkotmányos alakban meghozott és kihirdetett törvények. 2. A törvény alapján keletkezett és kihirdetett királyi és ministeri rendeletek, melyekhez számíthatjuk a korábbi kiváltságos területek külön jogát: továbbá a törvényhatóságoknak és a községeknek önkormányzatuk körében hozott és a kormány által jóváhagyott szabályrendeletei. 3. A törvényerejű szokás, melyhez számíthatjuk hazánkban Werbőczy Hármíiskönyvét, ngyszintén — ugyancsak n le<r-(zon>sabb értelemben vett. Magyarországra nézve — az 18J+0—1861. években fennállott kormány által kibocsájtott és érvényükben ideiglenesen meghagyott jogszabályokat, továbbá az 18i»0. okt. 2. kir. kézirattal egybehívott és 1861. január 23-tól márez. 4-ig tartott országbírói értekezlet által javaslatba hozott ideiglenes törvénykezési szabályokat.