Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

BEVEZETÉS. I. A jogról és a magánjogról általában. 1. llfOS. évi decrelum bevezetése 2. §. És a hatalmunk alá vetett nép kormányzására maga az Isten két eszközt adott nekünk: t. i. a fegyvert és a jogot. A jogot azért, hogy azt I természet három parancsára oktassuk, t. i. tisztességesen élni, mást meg nem sérteni és mindenkinek, a mi az övé megadni. 0** 1. §. Az diadalomban a polgári jog azon törvények Összegéből áll, melyek szerint az álladalom lakosainak egyJIKI- közötti magán-jogai és kötelességei meghatároztatnak. Hk. í. 1 8 b P » z é d 2. czini. A jogról és a jognak felosztásairól. A jog pedig, a mennyire ezélunkat illeti, annyi, mint: helyes vagy igazságos, a mi az igazságtól származik, fts czélunhoz képest ugy veszsziik, mint a mi akár Írásba foglalt, akár írásba nem foglalt szokásainkat. 1. §. A honnét a jog általános elnevezés, és a törvény faja a jognak. Mert minden jog törvényekből és szokásokból, azaz: irt és nem irt jogból áll. A melyet Tullius igy határoz meg: a jónak él igaznak mestersége vagy tudománya, a mely szerint minket papoknak, azaz a szent törvényeket és akárki részére a maga jogát kiszolgáltatoknak neveznek. 2. §. Másképen pedig a jogot a törvényes parancsolatok gyűjteményének mondjuk, a melyek minket a jónak és igazságosnak követésére, vagyis a hasznosságra, méltányosságra, vagy az igazságot jelző valóságra szorítanak. S. 8> A jog tehát kétféle. Az egyik ugyanis közjog, a másik pedig magánjog. A közjog az, a mely főként az uralkodásra és országok igazgatására meg a Közhaszonra ezéloz <•- a 111<• I;. '•/i'iit dolgukra, papokra és tisztségekre tartozókat ölel magába. Innen, a ki a papokat vagy szent dolgokat, avagy a tisztségeket, azaz: • nép igazgatóit bántja, azt mindenki, mintegy küzbüntett miatt vádolhatja. A magánjog pedig külön jog, a mely az egyes emberek hasznára néz. fcl '/ háromféle, tudniillik természeti jog, nemzetek joga és polgári jog. 4. §. A természeti jog ugyanis minden nemzettel közös, azért, mivel mindenütt természeti ösztönnél fogva és nem valamely rendelésnél fogva áll fenn, a melyre a természet tanit és tanított meg minden állatot. í'.s ez nem CMk az emberi nemnek, tulajdona, hanem minden állatnak is. M á r k u s; Magyar magánjog I. 1