Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)
132 189^: XXXI. t.-cz. A házassági jogról, 26. tályból való kilépés előtt, vagyis azon év decz. 31-ike előtt, amelyben életüknek 23. évét betöltik, lerótták, valamint akik tényleges szolgálati kötelezettségük három utolsó hónapjában állanak; és végre 11. a közös hadseregbeli (haditengerészeti) és a honvédségben' tartalékosok, valamint a tengervédhez tartozók is, akármelyik korosztályban álljanak, amennyiben az 1888: XVIII. t.-cz. alapján kivételes tényleges szolgálatra vissza nem tartattak, illetőleg be nem vonattak, b) Csakis kivételes engedély mellett nősülhetnek és kivételes engedélyért — ha azt igénybe akarják venni — a közigazgatási bizottságról szóló 187G: Ví. t.-cz. 35. íj-ában megszabott eljárás mellett, a honvédelmi ministerhez tartoznak fordulni: l. azok, akik a hadköteles (állításköteles) kort, vagyis azon év január 1-ét, amely évben életök 21. évét betöltik, még nem érték el és önként beállás folytán nem állanak katonai kötelék alatt; 2. általában azok, akik az állitás-köteles kort már elérték és a sorozásra még föl vannak hiva; s igy különösen 3. azok, akik az első vagy második korosztályban „jelenleg alkalmatlanoknak és „visszahelyezendöknek" nyilvánittatik. c) A közös hadsereg ( haditengerészet) és a honvédség kötelékébe tartozó egyének közül csakis katonai hatósági engedélylyel nősülhetnek: 1. a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség tényleges szolgálatában álló egyénei; 2. a közös hadsereg (haditengerészet és a honvédség állományba nem vett ujonczai; 3. a tartósan szabadságolt sorhadkötelesek általában (kivétel a) alatt 8. és 9. pont); 4. a tartósan szabadságolt honvédlegénység általában (kivétel a) alatt 10. pont); 5. a helyi alkalmazásra előjegyzett nyugdijas tisztek — és 6. a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség valamely katonai rokkantház helybeni ellátásában elhelyezett egyénei. Ezen egyének közül a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség állományba nem vett ujonczainak a nösiilési engedély elnyeréseért a védtörvényi utasitás I. részének 138. §-a értelmében is az illetékes járási tisztviselő utján a hadkiegészítési kerület, illetőleg honvédezred-parancsnoksághoz kell fordulniok. A közös hadseregben (haditengerészetben) és a honvédségnél tényleges szolgálatban álló, valamint az itt felsorolt többi csoportok alá tartozó egyének nösiilési ügyeiben követendő eljárás tekintetében egyébiránt a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség részére külön-külön kibocsátott nösülési szabályzatok (1. az előző IV., V. és VI. pontokban) foglalják magukban a közelebbi rendelkezéseket. A fentebbi pontokra vonatkozólag közelebbi tájékozásul megjegyeztetik és pedig: Az 1. ponthoz: A tényleges szolgálat a közös hadseregnél és a haditengerészetnél a sorhad állományában 3, ileltve 4 évre a honvédségnél pedig 2 évre terjed, amely sorhadi, illetőleg honvédségi tényleges szolgálati idő a védtörvény 44., 45., 47. és 49. §-ai második bekezdéseiben foglalt esetekben büntetésül még egy vagy két évi tényleges szolgálattal, esetleg a védtörvény 51. §-a értelmében, a haditörvényszéki Ítéletben megszabott tényleges szolgálati idejével is, meghoszszabbittathatik. A 2. ponthoz: Az állományba vétel alatt a közös hadsereg (haditengerészet), illetőleg a honvédség kötelékébe való felvétel értendő, amely is, ezen egyéneknek az illető csapattest vagy intézet létszámába való felvételében jut kifejezésre. Állományba vétetnek pedig az ujonczállitás (fösorozás és utóállitás) utján, a januárius hó 1-töl október hó 1-éig terjedő időben besorozott egyének az ujonczállitási év október hó 1-én; — az október hó 1-je után deczember hó 31-éig besorozottak pedig, továbbá minden önkéntes — és a védtörvény 44., 45., 47. és 49. §-ai alapján, a korosztály és sorszám rendén kivül besorozottak, a besorozás napján. Állományba nem vett ujonezok alatt értendők a hadsereghez (haditen gerészethez) vagy a honvédséghez végleges ajánlással és beosztással besorozott egyéneken kivül azok is, akik az „ajánlás és beosztás fentartásával" vagy az „ajánlás fentartásával" soroztattak be. A 3. és 4. pontokhoz: Tartósan szabadságoltak alatt értendők általában a legénységi állománynak sorhadi és illetőleg honvédségbeli tény-