Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

A A. A házassági jogról, 26. §. 129 nek (hadbírónak^, honvédorvosnak és kezelütisztnek. amennyiben azok helyi szolgálatra való előjegyzés mellett nyugállományban avagy katonai rokkantakháza helyi ellátásában nincsenek: b) valamennyi A) alatt emiitett honvéd hivatalnoknak a' VII. rangosztálytól (ezt is beleértve) lefelé, amennyiben azok katonai rokkantuk házának ellátásában ninesenek: a honvédelmi ininisteriumhan és honvéd intézetekben alkalmazott rangosztályba nem sorozott havidijasoknak. C) A honvéd-kerületi parancsnokságok: a^ a körletükben helyi szolgálatra való előjegyzése mellett nyugállományban levő törzs- és főtiszteknek és katonai rokkantaknak háza helyi ellátásában levő tiszteknek és honvéd-hivatalnokoknak, az utóbbiakra nézve a rokkantak háza parancsnokával egyetértőén (9. §. 20;) b körletükben alkalmazott és B* alatt nem foglalt rangosztályba nem sorolt valamennyi havidíjasnak. D) A csendőrkerületi parancsnokságok: a csendőri irodaszolgáknak. A legénységi állomány személyeinek házasságai. 37. §. Az első módozat szerinti házassághoz az engedélyt adják: a gyalogságnál az ezredparancsnok: a lovasságnál az ezredparancsnok; a honvédelmi ministeriumban alkalmazottaknak, valamin! a koronaörségnél, a honvédelmi minister. A honvéd intézeteknél az illető intézet parancsnoka (főnöke'*. A házassági engedély írásban adandó ki. 40. §. A második módozat szerinti házasságra való engedély megadására a legénységi állomány tettleges személyei és a tartósan szabadságoltak részére, akik a 3. korosztályt még át nem lépték (l. §.), a c^apattesteknek és intézeteknek a 37. §-ban megnevezett parancsnokai (főnökeit a be nem sorozott ujonczok részére az ezrednarancsnnk vsa jogMttva. Olyan altisztek második módozatú házasságára való engedély megadására nézve, akik honvéd hivatalnoki állást elnyerni kívánnak, az elhatározás a honvédelmi ministernek marad fentartva. A házassági engedély a 36. §-ban megjelölt alakban állítandó ki. 42. §. A csendőrség legénységi állományához tatozó személyekre nézve csak egy nősülési módozat létezik: s a nős csendörök száma ugyanazon csendörkerületi (csendőr-) parancsnokságban a legénységi állomány tiz százalékát rendszerint nem haladhatja meg. A házasság engedélyezése iránti kérvény még ideiglenesen nyugdíjazott csendörök részéről is a jelen szabályzat 26. §-a szerint felszerelten, szolgálari uton nyújtandó be s az engedélyt a csendörkerületi (csendőr-) parancsnok, ha azonban a nősök száma egy kerületnél (parancsnokságnál^ már be van töltve, a honvédelmi minister adja meg. A nősülési engedély kiadása jelen szabályzat 32.. 33. és 37. S-ai szerint adandó meg. (Az "osztrák Landwehr tekintetében v. ö. 1882. nov. 8. osztrák honv. min. rend.) > 1895. szeiitembcr >'>-<'n \O£0l. s~. ignzs. min. rendrlrt, a magyar kir. csendőrség kötelékébe tartozó házasuloktól megkívánandó nősülési engedély tárgyában. A magyar királyi honvédség és csendőrség részére az 1887. évben kibocsátott nősülési szabályzat (1877. évi R. T. 1773. 1.) szerint a magyar királyi csendőrség tagjai is kötelesek, mielőtt házasságra lépnének, nősülési engedélyt kieszközölni felettes hatóságuktól. Ezen engedély hiánya nem képez ugyan a házasági jogról szóló 1894: XXXI. t.-cz. 26. §-a értelmében házassági akadályt, de a magyar királyi csendőrség azon tagja, ki az illetékes esendörhatóság nősülési engedélyének kieszközlése nélkül köt házasságot, felette súlyos szolgálati következményeknek teszi ki magát. Ez okból köteles az anyakönyvvezető a magyar királyi csendőrség kötelékében álló egyén házasságára nézve kért kihirdetés elrendelése előtt, ha szabályszerű nősülési engedély nem mutattatott fel, a felet Márkus Magyar magánjog I. 9