Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

Í$ÖJ,:XXXI. t.-cz. A házassági jogról, 26. §. 12Ö baladta, kivévén azokat, a kik tényleges szolgalatukat még a harmadik korosztályból való kilépés előtt lerótták. A közös hadsereg (hadi tengerésaet) és a honvédség kötelékébe tartozó minden más, i't elő nem sorolt egyéneknek — az állományba nem vett és a nem tényleges póttartalékosakat is ideértve — nösiilhetés végett katonai hatósági engedélyre nincs szükségük. Ai 1889: VI. t.-cz. 50. §-a szerint, a ki ezen tilalom áthágásával noMilt meg: kihágást kinet el es 30 frttól 300 írtig terjedhető pénzbünte«••>-..•! büntettetik. Az engedély nélküli nösiilésben bűnrészes hivatalos közeget ugyanezen pénzbüntetés éri, fennmaradván ellene még a hivatali szabályok szerinti eljárás. A 01. í-ban foglalt nösiilési tilalom áthágása eceteiben alkalmaztatnak: a) a tényleges szolgálatban álló katonai egyénekre a katonai büntető es fegyelmi szabályok; b) a tényleges szolgálatban nem álló ilyen egyénekre az 50. S-ban foglalt büntető határozatuk. A bűnrészesek ugyanazon büntetés alá esnek. A kivételes nösiilési engedély általában, bármely növel kötendő liazas-agra adatik, nem pedig egy meghatározott nőszemélyre mint menyasszonyra szólólag (i>m. 1896. évi november 7-én 99.439. sz. a. kelt rend. A. K. 1896. évi 47. szám.). Az állitásköteles korban álló egyének részére adott kivételes nősülést engedély csak a besoroztatással veszti el érvényességét (Bm. 1897. márcz. 23-án 28.6586. sz. A. K. 1997. 15.). A közös hadsereg, a hadi tengerészet és a m. kir. honvédség nyugdíjas tisztjeinek házasságára nézve a házassági kihirdetést az állami anyakönyvvezetök csak akkor rendelhetik el és a megkötésnél az állami anyakönyve ezetök valamint a többi polgári tisztviselők is csak akkor működhetnek közre, ha az illetőnek nyugdíjazási okmányából teljes meggyfaddéal szereztek arról, hoby a házasság megkötése katonai szempontból nem ütközik akadályba. Ha ugyanis a nyugdíjazási okmányból az tűnik ki. hogy az illető nyugdíjba helyezésekor helyi szolgálatra jegyeztetett elő, vagy ez az előjegyzés később következett be, akkor a katonai (bonvéd) hatósági engedély felmutatását minden körülmények közt követelni kell. Ha ellenben az illető mint ..rokkant" (invalid) helyeztetett nyugalomba vagy később rokkantnak minősíttetett, vagy végül a helyi szolgálatra előjegyzettek sorából utólag törültetett (a mely körülményeknek a nyugdíjazási okmányban szintén ki kell tüntetve lennii. akkor az illető nyugdíjas tiszt a katonai (honvéd) hatóság engedélye nélkül köthet házasságot HL". 1897. szept. 15-én 51.268. sz. A. K. 1897. 39.). Kivonat a császári és királyi közös hadsereg számára érvényes nösiilési szabályzatból. (1887. jul. 11. 3685. sz. közös hadügym. rend.) Altalános határozmán y ok. 1. §. Házasságkötéshez katonai hatósági engedélyre van szükségük: a) a „tényleges" állományú katonai egyéneknek; b) a helyi szolgálatra való előjegyzés mellett a nyugállományba helyezett tiszteknek: e) a valamely katonai rokkantak háza helyi ellátásában levő katonai i-tryi neknek; d < a tényleges szolgálati kötelezettségben álló tartósan szabadságolt legénységnek, mely a 3. korosztályból még ki nem lépett; e) a még be nem osztott ujonczoknak. Tisztek (hadbirák, katonai orvosok, csapatszámvivők) a katonai hivatal no kok és a rangosztályba nem sorolt havidijasok nősülései. 19. =. A •fotiléel engedélyi adja: A) ő császári és apostoli királyi felsége: a) minden rangfokozatú tábornok, a tábornok-hadbiráknak és vczí-rtorzsorvosoknak: b) a IV. és V. rangosztályban levő katonai hivatalnokoknak; c) az ezredesnek (ezredes badbiráknak, I. osztályú fötürzsorvosoknak és a VI. rangosztályba tartozó katonai hivatalnokoknak; d) a cs. és királyi testőrségek törzs- és főtisztjeinek (orvosainak, szám-