Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

II. CSALÁDJOG. *) ELSŐ CZIM. Házasságjog. 1894: XXXI. TÖRVÉNYCZ1KK. A házassági jogról. (Szentesitést nyert 1894. évi deczember hó 9-én. — Kihirdettetett az „Országos Törvénytár"-ban 1894. évi deczember hó 18-án. ) I. FEJEZET. Eljegyzés. 162. 1. §. Az eljegyzésből nem származik kereseti jog a házasság megkötésére. 163. 2. §. Bármely teljesítés kikötése arra az esetre, ha a jegyesek a házasságot meg nem kötnék, semmis. 164. 3. §. Az a jegyes, a ki az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépett vagy a másik jegyesnek a visszalépésre alapos okot szolgáltatott, a másik jegyesnek és rokonainak a kötendő házasság czéljából tett kiadások erejéig kártérítéssel tartozik, és köteles azt, a mit neki a másik jegyes vagy annak rokona a kötendő házasság okából ajándékozott vagy az eljegyzés jeléül adott, természetben visszaadni, vagy ha ennek helye nem lehet, értékét gazdagodása erejéig megtéríteni; a másik jegyes vagy annak rokona által a kötendő házasság okából részére tett ajándékozási igéret pedig hatályát veszti. *) A személyi állapot nyilvántartását tárgyazó szabályokat, nevezetesen az állami anyakönyvekről szóló 1894: XXXIII. és 1904: XXXVI. t. -czikket, a vonatkozó utasításokkal l. alább, e kötet utolsó részében,