Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

A név védelme. 113 Lutusitasara alperessel szcuiueu szükségesnek mutatkozik: 181)3: XV111. t.-ei. Ili. g, i. bek. — V. ö. Optkv. 138., 43Ü., 453., 13üü., 1487., 14D9. §§. EK. III. A'. 22. est. Tudnunk kell továbbá, hogy a védelmei kéttelekenen érthetjük. Előszűr: a test és személy védelmekeji; másodszor pedig az ingatlan vagyon vagy örökségek megÜUrtásakép. 1. §. A mi tehát a test és személy oltalmát illeti a védelemnek nyomban és mielőtt a sértés teljes befejezéséhez jut, vag\ ugyanazon tusa és ezivódás folytán a bűnös tettnek még első hevében kell történnie és véghez mennie, mielőtt tudniillik a megtámadó, \agy az, aki az első ütést, mérte, a hely sziliéről eltávozott, mert ha azután történnék, nem védelemnek, hanem (amint említettéin) bosszúállásnak neveznők azt. L. §. A mi pedig az ingatlan javak és birtokjogok megtartását illeti: az ezekből kiforgatott nemednek vagy bármely más birtokos embernek oratágunk régi szokása (mini már az első részben említettem) egy egé-z év leforgását tűzte ki és engedte meg a végett, hogy jogát megvédje és ezek elfoglalóját és fosztogatóját azokból kidobja, a mely idő alatt teljes hatalmában áll magát az elfoglaló éa fosztogató ellen, ahogy tudja, megvédeni és azt az elfoglalói, ennek jelentékeny kárával is, jogaiból és örökségeiből kidobni. S. §. s e részben a fosztogató és elfoglaló védekezése, bármilyen legyen is az, nem fog mentségre szolgálni. ). §. Ks innen van, hogy ha a dolgok és fekvőjószágok megtartása ezéljából a védelem oltalmazása végett bárkit megillet: annak a test és személy megoltaluiazása végett (mikor veszedelemben forognak; sokkal inkább és nagyobb erővel szabad magát védelmeznie. 5. §. Mindazonáltal Isten és a lelkiismeret Ítélőszéke szerint, minden védekezésnek a védtelen önvédelem mérsékletével kell történnie. Hogy pedig a védelem védtelenül történt, ezt akkor mondjuk, amikor valaki magát vagyonának veszélyeztetése nélkül máskép meg nem védheti, hanemha azt, aki őt megtámadja, vagy megöli vagy megsebesíti. 1818 : V. t.-cz. 7'J. §. Kizárja továbbá a cselekmény beszámíthatóságát a jogos védelem. Jogos védelem az: mely akár a megtámadottnak, akár másnak, személye vagy vagyona ( llcii intézett, — vagy azt fenyegető jogtalan és közvetlen megtámadásnak elhárítására szükséges. A jogos védelem határainak félelemből, ijedtségből, vagy megzavarodásból származott tulhágása nem büntettetik. 80. §. Nem büntettetik a cselekmény, ha az a tettes vagy hozzátartozói életének vétlenül származott, más módon el nem hárítható közvetlen veszélyből való megmentése végett végszükségben követtetett el. 159. A név védelme. 1894 ' XXXIII. t.-cz. J,J,. §. Senki sem viselhet más családi és utónevet, mint a melyek születési anyakönyvébe be vannak jegyezve. Ez a rendelkezés az irói vagy müMárkus Magyar magánjog I. 8