Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

1 orvaijjhatoságolc. Községek áz árvaszéket, niiut gyámhatóságot kérte elmarasztaltatni. Minthogy az árvaszékek az 1877: XX. t.-cz. II. fejezetéhen foglalt szabályok szerint a hozzájuk utalt ügyekben a gyámhatóságot a törvényhatóságok és a rendezett tanácsú városok, kivételképpen a községek nevében és saját felelősségük mellett önállóan gyakorolják és szervezetüknél fogva oly önálló elsőfokú hatóságot képeznek, amelynek határozatai ellen a jogsegély közigazgatási uton, vagyis a felsöbbfoku gyámhatóságokhoz, a közigazgatási bizottsághoz és a beliigyministeriunihoz felterjesztendő felebbezés utján keresendő; minthogy ezek szerint az árvaszék nem perképes személy es ekképen mint hatóság alperesként sem határozatai érvénytelenítése, sem egyéb igények érvényesítése iránt perbe nem Nonható: a törvényszék szabálytalanul járt el, midőn felperesnek az árvaszék, mint gyámhatóság ellen indított keresetét elfogadta stb. és Ítéletet hozott, minek folytán az elsöhiróság ítéletét az azt megelőző eljárással együtt az 1881: LIV. t.-cz. 39. §. o) pontja es annak utolsóelőtti bekezdése alapján a 40. §. értelmében hivatalból megsemmisíteni s az elsöbiróságot utasítani kellett, hogy a felperesnek az eljárásra alkalmatlan keresetét képviselője kezéhez adja vissza. (Temesvári tábla: 1902. jun. 10. 1314/1902.) — C: Helybenhagyja az abban felhozott indoklás alapján és azért, mert a kiskorú perbeni képviseletére csakis a kiskorú gyámja vagy az 1877:XX. t.-cz. 30. §. a) pontja esetében annak gondnoka lévén jogosítva, amennyiben felp. érdeke a gyámhatóság alatt álló kiskorúak érdekével ellentétben áll, ezek részére az illetékes gyámhatóság által gondnokot rendeltetnie s a kiskorúakat az 1868: EJT. t.-cz. 84. §. rendelkezésének megfelelően ezen gondnok képviselete mellett perbevonni köteles lett volna, amit elmulasztván, az utóbb felhívott t.-cz. 8. §. b) pontjában foglalt rendelkezésénél fogva a beadott kereset folytán az eljárás meg sem lett volna indítható s ennek következtében az 1881. LIX. t.-cz. 39. §. i) pontjában meghatározott semmiségi ok is feuforog. (1902. nov. 6. 6887.) Az úrbéri kereset a bevett törvényes gyakorlatnál fogva a községi biró ellen intézhető akkor is, ha nem az egész község, hanem a községi birtokosoknak csak egyik osztálya ellen van irányozva. (Lfi. 76. febr. 1. M. 3854.) Azon szabályok, melyek szerint a községi biró urbérrendezési perben a volt úrbéreseket képviselheti, a rendes eljárású polgári perben, mely bizonyos failletmény kiadatása iránt a volt földesúr ellen indíttatott, alkalmazást nem nyerhetnek. (Smsz. 79. márcz. 14. 4370. M. 3855.) Azokban a községekben, amelyekben úrbéri italmérés gyakoroltatott, az ezért megállapított kártalanítási összeg Iránt folytatott birói eljáráshoz a volt úrbéresek nem egyenként, hanem a községi biró szemekében idézendők. Tekintve továbbá, hogy a további jogszokás szerint is a volt úrbéresek közönségét érdeklő úrbéri természetű ügyekben a volt úrbéreseknek törvényes képviselője a községi biró; az úrbéresek által gyakorolt italmérési jogért megállapított kártalanítás iránt folytatott birói eljárásnál is tehát, melynek alapját szintén a volt úrbéri viszonyból származott jog elbírálása képezi, a volt úrbéresek közönségét a községi biró van hivatva képviselni. (Curia 51. sz. t. ü. polg. döntv. 92. máj. 14. Hitelesíttetett 92. jun. 15.) A volt úrbéresek részére közösen kiosztott legelő és erdő használata kérdésében a községi biró van hivatva, törvényes gyakorlat szerint, a volt úrbéresek összeségének képviseletére. (C. 94. jun. 14. 11089/93.) 145. Egyéb köztestületek. Közjogi jelleggel biró testület ok még a kereskedelmi £s iparkamarák: 1808 : VI. t.-cz.; az Ügyvédi kamarák: 1874 . XXXIV. t.-cz. 17—33. §§.; a Idr. közjegyzői kamarák: 1874; XXXV. t.-cz. 20—32. §§.; 1880 : VII. t.-cz. 10—32. §§.