Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)

60 Bűnvádi perrendtartás 103. §. 1. oly bünteti esetében, melyekre a törvénj halál­vágy életfogytig tartó fegyházbüntetést rendel; 2. öt évet meghaladó, határozott tartamn szabadság­vesztés-büntetessél büntetendő cselekmények esetében, kivéve, ha tettenkapás forog fenn, vagy bűnösségéről a terhelt a nyomozás adataival teljes összhangzásban álló beismerést tett; «'}. a törvényszék elé utalt más bűncselekmények és a 2. pontban felsorolt kivételek esetében : a) ha a kir. ügyészség indítványozza ; b) ha a vádat egyedül magán vádló képviseli ; c) ha a terheli oly körülményekre hivatkozik, melyek kiderítése vagy megállapítása czéljábóJ a vizsgá- < lat a védelem előkészítése végett kívánatos; d) ha a vádtanács más okból szükségesnek látja. 1. A vizsgálat elrendelésének indítványozása körül a kir. ügyész­ség tagjainak szintén módjukban áll jelentékenyen közrehatni az eljárás gyorsítására. 1. p. Ha a kir. ügyészség jár el a vád képviseletében, B. P.-unk szerint a vizsgálat csak a 103. §-nak 1. és 2. pontjában meghatározott esetekben, valamint a nyomtatvány utján elkövetett bűncselekmény miatt indított eljárás folyamán (505. §.) kötelező egyébként pedig annak meg­ítélése : vájjon az ügyben vizsgálat tartassék-e, többnyire a kir. ügyész­ségtől függ. A bűnvádi eljárás lassúsága, a bűn vizsgalatoknak terjengős volta nemcsak a megtorlás késedelmessége miatt árt az igazságszolgáltatás érdekeinek, hanem jelentékenyen veszélyezteti az anyagi igazságnak érvényre emelését is, mert a bűnügy csak akkor kerül érdemleges elbírálás alá, midőn a bizonyítékok egy részét egyáltalában nem, vagy csak Tokozott neliézséggel lehet előállítani vagy újra felvenni és midőn a valódi tény­állásnak liii képe már elmosódott a tanuk emlékezetében S így az egész bizonyító anyag sokat vesztett közvetlenségéből. Nem szükséges tehát bővebben rámutatnom arra, hogy a bűnvádi ügyekben — a mennyiben ezt az alaposságnak minden más czél fölé helyezendő szempontja "meg­engedi — a lehető gyorsaságra is kiváló súlyt kell helyezni s ennélfogva különösen figyelmükbe ajánlom a kir. ügyészség tagjainak, hogy törvény­hozásunk, midőn a v izsgálatot tág körben csupán fa'cultativvé tette, abból indult ki, hogy mindazokban az esetekben, a melyekben a valódi tény­állás a nyomozás folyamán minden oldalról, különösen a terhelt érdeké­ben is kellőképen fel van derítve, a vizsgálat teljesítése sem az igazság­szolgáltatás, sem a védelem érdekében nem lehet kívánatos, mert elhúzza a bünpernek érdemleges elbírálását és továbbra is bizonytalanságban tartja gyakran existentiájában veszélyezteti a terheltet. Ennélfogva mindazokban az esetekben, melyekben a vizsgálat elrendelése B. P.-unk szerint nem kötelező, tegyék a kir. ügyészség tagjai a nyomozás adatait gondos mérle­gelés tárgyává abban az irányban : forog-e fenn oly nyomatékos körül­mény, mely a vizsgalatot szükségessé teszi ? Egyedül abból az Okból,'meri valamely körülménynek — (pl. ;1 lí. I". 2SI. §-a 2. pontjához kénest a terhelt beismerésének) bírói megálla­pítása szükséges — nem kell vizsgálatot indítványozni, mert a szóban forgó birői megállapítás a nyomozás folyamán is eszközölhető. 2. p. A vizsgálat teljesítésének irányítása körül (B. l>. 119, §.) gondo­san ügyeljen a kir. ügyészség arra, hogy felesleges vizsgalati cselekményt ne kezdeményezzen : másrészt ellenőrizze, hogy a vizsgálóbíró ne ter­jeszkedjek tul a B. P. 102. §-ában vont határokon és különösen szükség nélkül (B. P. 117. %.) ne vegyen fel olyan bizonyítást, illetőleg ne ismé^

Next

/
Oldalképek
Tartalom