Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)

Bűnvádi perrendtartás 80. §. 37 tányságával közölte, ez utóbbi köteles az érdekeltet a B. P. 80. §-a értelmében a községi értesítésekre nézve szokásos módon mielőbb értesíteni. Hasonlóképen abban az esetben, lia annak, a kinek részére kézbesítést kellett volna teljesíteni, lakása vagy tartózkodó helye ki nem tudható és a bíróság, illetőleg a kir. ügyészség a B.' P, 81. §-a értelmében az iránt intézkedett, hegy a kézbesítendő irat a bíróság illetőleg kir. ügyészség székhelyének, valamint az ismeretlen tartózkodása egyén illetősége helyének községházánál a hirdetmények tábláján kilüggesztessék, — ennek a megkeresésnek feltétlenül eleget kell tenni. Kelt Budapesten, 1900. évi január hó G-án. Melléklet a kir. bel- és igazság ügyministereknek 6083/1899. B. M. e 1 n. számú rendeletéhez: Utasítás, a községi kézbesítő közegek részére a bűnügyekben kézbesítendő idézőlevelek és határozatok kézbesítése körül. 1. p. Minden iratot első sorban annak saját kezéhez kell kézbesíteni, a kinek az irat szól («czimzett»). 2. p. Ha a czimzett lakásában meg nem található, de lakó- vagy tartózkodó helyét nem hagyta el, a kézbesítendő iratot háznépe valamely teljeskoru tagjának, nevezetesen : nagykorú családtagjának vagy cselédjének, vagy vele közös háztartásban élő nagykorú egyénnek kell átadni. Ez esetben a vevénynek utolsó rovatában fel kell tüntetni, hogy az, a ki az iratot átvette, a czimzettel minő viszonyban van. (Például: ((helyette nagykorú fia : N. N.» ; vagy uhelyette cselédje : A. B.» ; vagy : «helyette sógora : X. Y.») 3. p. A kézbesítő vevénynek utolsó rovatát azzal, a kinek az irat átadatott, az átvétel helyének és napjának megjelölése mellett, alá kell íratni. Ha az illető írni nem tud vagy az aláírást megtagadja, e körülményeket és a kézbesítés megtörténtét a vevény utolsó rovatában a kézbesítő bizonyítja. 4. p. Ha az illető olvasni nem tud, vagy a magyar nyelvet nem érti, a kézbesítő a határozat tartalmát megmagyarázni s hogy ez megtörtént, a vevény utolsó rovatában megjegyezni tartozik. Zárt borítékban foglalt iratnak kézbesítésekor csak az közlendő, hogy a boríték az azon megjelölt bíróság idéző levelét tartalmazza. A borítékot a kézbesítő csak akkor bonthatja fel, ha ezt maga a czimzett kívánja. 5. p. Ha a czimzett, vagy háza népének tagja a kézbesítendő iratot nem akarja átvenni, az irat a lakásban hagyandó s ez a vevény utolsó rovatában megjegyzendő. (Például: «a czimzett az átvételt megtagadván, az iratot nála hagytam», vagy : «a czimzett távollétében felesége az átvételt megtagadván, az iratot a lakásban hagytam. Noszlopon, 1900. január 25-én. N. N. községi jegyző.*) G. p. Ha sem a czimzett, sem háza népének valamelyik nagykorú tagja a lakásban nem található, akkor a házban lévőknél tudakozódni keli a felől, hogy az illető mikor szokott otthon tartózkodni s a megjelölt időben a kézbesítést újból meg kell kísérelni. Ha az illető vagy háznépének nagykorú tagja a lakásban ekkor sem található, az iratot az illetőnek lakása ajtajára s ha ez nem volna lehetséges, háza kapujára, lehetőleg tanuk jelenlétében, ki kell függeszteni. A zárt borítékban kézbesítendő idéző levelet a kézbesítőnek nem szabad felnyitni, hanem a zárt borítékot kell kifüggeszteni. A kifüggesztésről, ha a megbízást közvetlenül a bíróság vagy a kir. ügyészség adta, ez utóbbiakhoz, ha pedig a kézbesítőt nem bíróság vagy kir. ügyészség bízta meg, a kézbesítő közeget közvetlenül megbízó hivatalhoz (a székesfővárosban a központi kézbesítő-hivatalhoz) jelentést kell tenni. (Péld. «Sem a czimzettet, sem háza népének nagykorú tagját kétszeri keresés daczára otthon nem találtam s igy a kézbesítendő iratot N. N. és X. Y. tanuk jelenlétében a czimzett lakásának ajtajára mai napon kifüggesztettem. Kömlödön, 1900. január 15-én. A. B. községi jegyző.») 7. p. Ha a czimzett meghalt, vagy ha tartózkodó helye nem tudható ki, vagy a kézbesítő arról szerez megbízható értesülést, hogy a czimzett