Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)

Bűnvádi perrendtartás 47., 48. §§. 23 bari hozott birói határozatokat, a mennyiben azok ellen felebbezésre vagy felfolyamodásra joguk van, csak az alatt a határidő alalt támadhatják meg perorvoslattal, a mely az előbb eljárt vádlónak nyitva állana. A perorvoslatok használásának joga mindegyik csatlakozót önállóan megilleti, tekintet nélkül arra, hogy a korábbi eljárás folyamán közös meghatalmazott által volt-e képviselve, vagy nem. Minden határozat, mely a terheltre nézve kedvező, valamennyi vádlóval és csatlakozóval szemben hatályos. 47. §. A 41. és 42. §-ok eseteiben a sértett helyett, a ki 16-ik életévét be nem töltötte, vagy a ki az hS77. évi XX. t.-cz. 28. §-ának a), b), cl) vagy e) pontja alapján gondnokság alatt van, kizárólag törvényes képviselője; a 16-ik életévét betöltött kiskorú helyett, valamint a vagyon ellen irányzott bűncselekményekre nézve a pazarlás miatt gondnokság alatt levő sértett helyett törvényes képviselője is, végre olyan testületek, társaságok vagy egyesületek helyett, a melyek polgári pereket folytathatnak, azok képviselhetik a magánvádat, a kik az illető jogi személyt magánjogi jogviszonyaiban képviselik. A magánvádló és a csatlakozó ügyvéddel képviseltethetik magukat mindazoknál az eljárási cselekményeknél, a melyekre nem személyes megjelenés kötelezettségével vannak idézve. A biróság meghagyhatja, hogy a magánvádló, a csatlakozó, vagy közölök egyesek ügyvédet, esetleg a kézbesitések átvételére a biróság székhelyén lakó megbízottat válaszszanak. A magánvádló vagy a csatlakozó akkor is megjelenhet a biróság előtt, ha ügyvéd képviseli. 1. A Curia 25. sz. döntvénye, mely szerint a 10 évet meghaladott kiskorú helyett a törvényes képviselő is tehet joghatályos indítványt (B. J. T. VII. k. 185. 1.), — ez után is érvényben marad, mert a 47. §. nem a magáninditványt, hanem a magánvádat szabályozza. 48. §. A magánvádló és a sértett képviselője nem lehet az, a ki a főtárgyalásra tanukép van megidézve, kivéve, ha a 205. és 206. §-ok szerint őt megillető mentességet igénybe veszi. A magánvádlónak és a sértettnek ügyvédje a bün-