Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)

206 Bűnvádi perrendtartás 306., 307. §§. Mindenik okirat vagy jegyzőkönyv felolvasása, úgyszintén mindenik vádlott-társ, tanú vagy szakértő kihallgatása után figyelmeztetendő a vádlott, hogy észrevételeit megteheti. A vádlott a főtárgyalás alatt is értekezhetik védőjével, de nem szabad tőle a hozzá intézett kérdés után a feleletre nézve tanácsot kérnie. 1. Ha a vádlott vallomási jkvét a 305. §-ban felsorolt eseteken kivül olvassák fel: a felek kérelmére észlelendő semmiségi ok forog fenn, mely azonban csak akkor érvényesíthető, ha az az ítéletre befolyással volt (384. §. 8. p. és 3. bek.) 2. A főtárgyalási elnöknek joga van a vádlottat és a tanukat az előkészítő eljárásban tett nyilatkozataikra figyelmeztetni. Curia 1900. jnn. 12. 6065. sz. a. B. .1. T. 40. k. 25. sz. III. Bizonyító eljárás. 306. §. A vádlott kihallgatása után a bizonyitás a felek jelenlétében, az elnök meghatározta sorban és rendszerint oly módon veendő fel, hogy a vád bizonyítékai megelőzzék a védelem bizonyítékait. A főtárgyalásra megidézett és megjelent tanú vagy szakértő kihallgatása, valamint a főtárgyalásra beszerzett egyéb bizonyíték felvétele csak a felek beleegyezésével, vagy az esetben mellőzhető, ha a biróság azt teljesen feleslegesnek tartja. Mind az elnök, mind a törvényszék uj bizonyíték felvételét vagy megszerzését rendelhetik el. Mindazáltal az erre vonatkozó indítványt elutasító, valamint oly bizonyítást elrendelő határozatot, mely miatt a főtárgyalás huszonnégy órán tul volna félbeszakítandó, csak a törvényszék hozhat. A főtárgyaláson elrendelt szemlét vagy az egész törvényszék, vagy ha ez nem lehetséges, egyik kiküldött tagja teljesiti, ki a szemle befejezésével a törvényszéknek azonnal jelentést tesz. A felek a szemle megtartásának idejéről semmiség terhe alatt értesitendők. Uj bizonyíték felvétele vagy megszerzése az indítvány elkésése okából nem tagadható meg. 1. Az itt emiitett semmiségi ok csak a felek kérelmére vehető figyelembe s akkor érvényesíthető, ha az ítéletre befolyással volt (384. §. 5. p. és 3. bek.). 307. §. A tanukat és a szakértőkel, ha a 308. §.