Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)

Bűnvádi perrendtartás 300., 301. §§. fiek közlése mellett, más közvádló kirendelése végett keresendő meg. 300. §. Az elnöknek és a törvényszéknek a főtárgyalás folyamán hozott közbeszóló határozatai ellen nincs helye felfólyamodásnak. A 297. >j. szerint pénzbüntetést, a 299. §. szerint pénzbirságot megállapító, valamint a 299. és 302. §-ok szerint a főtárgyalás költségében elmarasztaló végzések ellen azonban fel folyamodással lehet élni. 1. A pénzbírságok kezelésére nézve lásd a 215. §-nál közölt rendeletet. II A főtárgyalás megnyitása, az idézettek jelenlétének megállapítása és a vádlott kihallgatása. 301. §. A főtárgyalást az ügy rövid megjelölésével az elnök nyitja meg s azután a hallgatóságot a csend és a rend megtartására és a rendzavarás következményeire figyelmezteti. A vádlott bilincs nélkül, mindazáltal, ha fogva van, őr kiséretében jelen meg. Az elnök gondoskodik a biztonság fentartásához szükséges elővigyázati intézkedésekről. Szükség esetében a szabadlábon levő vádlottat is fegyveres őrizet alá * helyezheti. Mintán az elnök kikérdezte a vádlottat személyes viszonyai felől (133. §. első bekezdés), megállapítja a megidézett felek, tanuk és szakértők megjelenését vagy meg nem jelenését, és ennek megtörténtével a tanukat és a szakértőket a terem elhagyására azzal a felhívással szólitja fel, hogy a részökre kijelölt helyiségből engedelme nélkül el ne távozzanak. Szükség esetében az elnök intézkedik az iránt, hogy a vádlott, a tanuk és a szakértők el ne távozzanak és össze ne beszéljenek. A tanukép kihallgatandó magánvádló és sértett a körülményekhez képest szintén kötelezhetők a terein elhagyására. Figyelmeztetendök azonban arra, bog}' képviselőjük, s ha ilyenről még nem gondoskodtak, a részükről nyomban választható képviselő a teremben maradhat. Ha a megidézettek közül egy vagy több nem jelent