Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)

188 Bűnvádi perrendtartás 258—261. §§. okokat, kifogást tehet az előzetes letartóztatás, illetőleg a vizsgálati fogság elrendelése ellen (256. §.), felhozhatja azokat a körülményeket és érveket, melyekből következteti, hogy bűncselekmény nem, vagy más forog fenn, mint a melyre a vád alapítva van, és kifogás tárgyává teheti a vád bizonyítékait, ténybeli és jogi következtetéseit is. 1. A nyomtatvány utján elkövetett bűncselekményeknél lásd: 572. g-t. 258. §. Ha a terhelt a 256. §-ban megjelölt határidő alatt kifogást tett, a vizsgálóbíró az iratokat azonnal a vádtanács elé terjeszti. 1. Az iratok beterjesztése a vádtanácshoz : Baumgarten : 44., 124. szám alatt. 2. V. ö : B. Ü. Sz. 66. §-át vádtanácshoz czimzett beadványok benyújtása tárgyában. 259. §. A vádtanács elnöke a kifogás tárgyalására lehető közel határnapot tűz ki s erről a kir. ügyészséget és a terheltet értesiti. Az utóbbinak szóló értesítésben kiteendö, hogy jogában áll a vádtanács ülésére meg vagy meg nem jelenni, valamint magát védő által képviseltetni. A terheltnek bejelentett védője a tárgyalás napjáról értesítendő. 1. A kir. ügyész és védő értesítése a kifogás tárgyalására kitűzött határnapról : Baumgarten : 131. és 133. sz. 260. §. A terheltnek vagy védőjének elmaradása a tárgyalást és a határozat hozását nem akadályozza. Ha azonban a vádtanács szükségesnek találja, a kifogás tárgyalására terheltet személyes megjelenésre kötelezheti, illetőleg a fogva levő terheltet maga elé állíttathatja. 261. §. A kifogás tárgyalása nem nyilvános. Az ülés megnyitása után az előadó az ügyet előadja. Ennek megtörténtével a felek szóbeli előterjesztéseket tehetnek. Az utolsó felszólalás mindig a terheltet és védőiét illeti. A vádtanács tagjai a megjelent vagy előállított terhelthez kérdéseket intézhetnek. A tárgyalás befejezése után a vádtanács végzést