Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)

Bűnvádi perrendtartás 240. §. 171 33. s'. Midőn az első légzési mozgásokkal — lia száj és orr a kül­lemtől nincsenek elzárva — a gyomorba és belekbe is, melyek eddig lég­telenek voltak, szintén jut levegő, a gyomor és belek uszópróbája el nem mulasztandó. Ezen próbának nagy a fontossága főleg akkor, midőn a gége és légcső eldugaszolt volta mellett a tüdőkbe a megtörtént légzési mozzanatok daczára sem juthatott levegő és igy ez csak a gyomor és belek felé vehette útját. A gyomor és felső bélrészlet uszópróbája akkép történik, hogy a gyomor a gyomornyitón és gyomorcsukón és még az éhbél egy arasznyi távolságban a nyombél alatt leköttetvén, az ezen három lekötési kacsba foglalt gyomor és felső bélkacs közvetlen a legfelső lekötés felett és a harmadik alatt átmetszetvén és egészben kivétetvén, vizbe helyeztetnek. Megjegyeztetik azonban, hogy nagyfokú rothadást mutató hullákon ezen kísérletnek nincs értéke. Végre a gyomor vékony és vastag belei is megnyitandók és benné­kökre nézve megvizsgálandók, nevezetesen vájjon csak nyál és esetleg magzatszurok, vagy lég, esetleg tejalvadék és már bélsárképződmény van-e, s mily minőségben és mennyiségben'? Megvizsgálandó végre a gerincz is, különösen a nyaki részen netán rejtett sérelmi nyomokra nézve, s e czélra az mellűiről a csontollóval fel is nyitandó. 34. §. Ha a magzat tartozékai is megtaláltattak : megvizsgálandó a méhlepény súlya, nagysága, alakja, állapota, valamint a rajta, vagy a magzatburkokon esetleg észlelhető szurási nyomok, a köldök-zsinór rag­pontja stb. 35. §. Egyáltalában kötelesek a bonezolók az ezen utasításban meg nem nevezett minden egyéb szerveket is megvizsgálni, ha azokon sérülé­sek, vagy egyéb rendellenességek mutatkoznak. 36. §. Minden bonczolás bevégeztével a bonezoló orvosok a meg­nyitott űröket szabályszerűen összevarrni és a lehetőségig a hullának oly összetakaritása iránt gondoskodni tartoznak, hogy abból a folyadékok ki ne szivárogjanak, s minden éktelenség mellőzve legyen. III. Eejezet. A hullavizsgálati jegyzőkönyv és véleményről. 37. §. A hullavizsgálatról : I. jegyzőkönyv vezetendő, a melyben a) a vizsgálat helye, ideje, tárgya és egyéb szükséges előzményei­nek előrebocsátása után; b) a fentebbi fejezet szabályai szerint teljesített mííeljárásnak min­den mozzanata, s illetőleg eredménye, a lelet, pontosan és tüzetesen le­írandó, a minek alapján aztán II. az adott esetre, illetőleg kérdésekre vonatkozó kimerítő véle­mény terjesztendő elő. (B. P. 236. §.) 38. §. A jegyzőkönyv egyes részeire nézve a következők tartan­dók szem előtt. 1. Az előzmények között megemlítendő, hogy mely hatóság, mikor és mily szám alatt adta ki a vizsgálat iránti felszólítást V mikor kézbe sitt etett ez az orvosnak ? mi czélból rendeltetett el a vizsgálat ? ki által, kiknek jelenlétében, a napnak mely szakában s hol, minő helyen, a szabadban vagy zárt helyiségben tetjesittetett-e az ? 2. A lelet, az eset különféleségéhez képest, egy vagy több fő­részből állhat, a szerint t. i., a mint a vizsgálat kizárólag csak a hulla­vizsgálatra szorítkozik, vagy ezenkívül más tárgyak megvizsgálására is, pl. eszközök, ruhák, beszolgáltatott anyagmaradványok stb. megvizsgálá­sára is kiterjed. Ilyen és hasonló esetekben a lelet ugyanannyi főrészre osztandó, a mennyi különböző tárgy vizsgáltatott. A főrészek aztán, a tárgy minőségéhez és a felvilágosítandó körül­ményekhez, illetőleg kérdésekhez képest szakaszokra is oszthatók, ugy a mint pl. a hullavizsgálat a kül- és belvizsgálat szakaszából áll ; e szaka­szok pedig tételekben részletezendők, mint pl. a hullavizsgálatnál az egyes testrészekre vonatkozó feljegyzések. 3. Könnyebb áttekinthetés és megkülönböztetés végett a fő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom