Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)

Bűnvádi perrendtartás SÚO. §. 127 szeritő eszközök alkalmazása és az okozott költségnek (194., 195. §§.) tőle leendő behajtása végett ;iz engedet­len tanú feljebbvalójához lordul, a ki a vonakodó! ;i törvény megtartására is szorítja. 200. §. Azoknak kihallgatására nézve, a kikel területenkívüliség vagy személyes mentesség (31. §.) illet, a nemzetközi jog elvei, illetőleg a fennálló állam­szerződésekben foglalt szabályok és ;i fennálló gyakorlat irányadók. 1. V. ö. 31. és 32. §§-al. 3. (,2725. Im. 1895./ Tanúvallomás kivétele követtől. Előfordult az az eset, hogy egy magyar bíróság előtte folyamatban levő perben annak kieszközlése végett tett fölterjesztést, hogy egyik követünket külföldön az állomása helyén lévő külföldi bíróság tanuképen hallgassa ki. A kir. igazságügyminiszterium értesítette az eljáró magyar bírósá­got, hogy a követ a külföldi hatóságok által tanuként ki nem hallgatható, mert ó ott külföldön a területenkívüliség jogát élvezi. Ahhoz pedig, hogy a követ valamely fenforgó esetben a területenkívüliség jogáról lemond­jon, kormányának beleegyezése is szükséges volna, a mely beleegyezés azonban csak igen ritka kivételes esetekben szokott megadatni. Rendes körülmények közt tehát a követtől a kivánt tanúvallomás vagy csak leg­közelebbi ausztriai vagy magyarországi tartózkodása alatt vehető ki, vagy pedig oly módon, hogy az eljáró magyar bíróság a felderítendő ténykö­rülményekről eskü alatt kiállítandó írásbeli nyilatkozatot kíván tőle diplo­matiai uton. M. IV. 436. 1. 3. 1889. május 8-án 18,050. sz. a. kelt lm. rendelet. A képviselőház az 1889. évi április hó 10-ik napján tartott 223-ik ülésében egy felmerült eset folytán a ház mentelmi bizottságának javasla­tához képest 2154. sz. a. elhatározta, hogy «az országgyűlési képviselőnek tanúságtétel végetti megidéztetésé­hez a képviselőház előleges engedélye nem szükséges ; midőn azonban törvényszerüíeg annak elodázhatlan szüksége forog fenn, hogy az országgyűlés tanácskozásainak és működésének tartama alatt akár polgári, akár bűnügyekben tanuként megidézett országyülési képviselő ellen személyes szabadságát korlátozó kényszereszközök alkal­maztassanak, ezek foganatosítására a képviselőház beleegyezése, illetve a képviselő mentelmi jogának felfüggesztése kérendő.)) A képviselőház ezen határozata szerint tehát tanúságtétel végett az országgyűlési képviselő bármikor és közvetlenül idézhető meg a bíró­ság által, — a megjelenés elmulasztása folytán a tanuként megidézett országgyűlési képviselő ellen személyes szabadságát korlátozó kényszer­eszközök azonban az országgyűlés tanácskozásainak és működésének tar­tama alatt csakis a mentelmi jog felfüggesztésének előzetes kieszközlése után alkalmazhatók. Midőn a kir. bíróságot a képviselőház fent idézett határozatának szoros szem előtt tartására figyelmeztetem, egyszersmind felhívom figyel­mét arra is, hogy a tanuzási Kényszernek a képviselőkkel szemben való ezen korlátozása szem előtt tartandó a kir. bíróság által akkor is, ha a főrendiház valamely tagjának tanúságtétele válik szükségessé. M. IV. 79. 1. 4. (21,166. Im. 1893.) Consulatusi alkalmazottak területenkívüliségének kérdése. A consulatusi alkalmazottakat exterritorialitás nem illeti, hanem ők csak azon kisebb mentességeket és kiváltságokat élvezik, a melyeket részükre az államszerződések biztosítanak. Ilyen mentességeket és kiváltságokat tartalmaz a Szerbiával 1881. május 6-án Bécsben kötött s az 1883: XXXV. t.-cz.-be iktatott consulatusi egyezmény, a Francziaországgal 1866. deczember 11-én kötött s az 1867 : XVI. t.-cz. II. czikke (illetőleg az 1878 : XX. t.-cz. II. czikke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom