Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

18 Büntetőjogi döntvénytár iránt előterjesztett indítványt mellőzte és a bűnvádi eljárást a Btk. 105. § 2. pontja alapján megszüntethetőnek azért nem tartotta, mert jogi állás­foglalása szerint : a közkegyelmi elhatározás kedvezményei fiatalkorú bűntettesekre nem vonatkoztathatók. Az Ítélőtábla állásfoglalása azonban téves. A Magyar Köztársaság Elnöke a közkegyelmi elhatározással, az abban írt feltételek mellett, a bűntevő személyére és életkorára való tekintet nélkül részesítette kegyelemben a bűncselekmény elkövetőjét. így a közkegyelmi elhatározás alkalmazásának nem akadálya az, hogy a vádlott a bűncselek­ményt, mely miatt ellene a bűnvádi eljárás folyamatba tétetett, — mint fiatalkorú követte el. T. T. békési lakos ellen tizennyolcadik évének betöltése előtt, 1945. év őszén elkövetett orgazdaság, illetve hatósági tag ellen elkövetett erőszak miatt folytattak bűnvádi eljárást, olyan bűncselekmények miatt, melyre a törvény a megállapított minősítés szerint öt évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés büntetést állapított meg. Minthogy a kegyelmi elhatározás III. fejezet 11. bekezdésében fel­sorolt kizáró okok valamelyike a vádlottal szemben, az eljárás adatai szerint nem forog fenn, — T. T. ellen vád tárgyává tett bűncselekmények a Magyar Köztársaság Elnöke részéről 1948. évi január hó 31-én kiadott közkegyelmi elhatározás III. fejezet (1) beekezdésének b) pontja értel­mében kegyelem alá esnek. A közkegyelmi elhatározás, mint közjogi tény, — a kegyelemben ré­szesült személlyel szemben való bűnvádi eljárást, a Btk. 105. § 2. pontja ren­delkezése szerint kizárja, így a bűnvádi eljárás keretében annak vizsgálását is, hogy a fiatalkorú érdekében valamely intézkedés kívánatosnak mu­tatkozik-e. B. II. 1366/1948. — 1948. május 7. 31). A m. Kúria jogegységi tanácsának 43. számú büntető döntvénye. A jogegységi tanács kimondja, hogy ha az államügyészség a járásbíró­ságnál a Te. 110. §-a alapján tárgyalás kit űzését és megtartását indítványozza a járásbíróság a tárgyalás kitűzésétől az ítélethozatalig terjedő perszakban a Te. 110. §-ában foglalt korlátok között törvényszéki egyesbírói hatás­körben jár el és ezt a hatáskörét az általa hozott ítélet ellen használható perorvoslatok és újrafelvétel esetében sem érinti az a körülmény, hogy ítéletének a tárgya nem törvényszéki egyesbírói hatáskörbe tartozó, hanem

Next

/
Oldalképek
Tartalom