Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

46 Büntetőjogi döntvénytár szerint is minősülő árdrágító visszaélés vétségében bűnösül kimondott vádlottat a 8800/1946. M. E. számú rendelet 12. § első, második és harmadik bekezdése alapján mellékbüntetésül 30 (harminc) forint vagyoni elégtétel megfizetésére ítélte, Karcag megyei város területéről 5 (öt) évre kitiltotta, és elrendelte az ítélet rendelkező részének a vádlott költségén Bucsa községben a szokásos módon való közzétételét, holott a 8800/1946. M. E. számú rendelet 12 .• §-ának első és második bekezdése értelmében csak a 9. § szerint büntetendő bűntett elkövetőjét lehet vagyoni elégtétel megfizetésére kötelezni és abból a községből, amelyben a cselekményt elkövette, kitiltani, illetőleg a rendelet 12. § harmadik bekezdése értelmében csak a 9. § szerint büntetendő bűntett esetében van helye az ítélet közzététele elrendelésének. Indokolás. A 8800/1946. M. E. számú rendelet 12. § első—negyedik bekezdéseinek a bűntetti főbüntetésre utaló az a rendelkezése, hogy az ott írt mellékbüntetések »a 9. §« szerint büntetendő bűntett elkövetőjével szemben, illetőleg >>a 9. § szerint büntetendő bűntett esetében « alkalmazandók, két ségtelenné teszi azt, hogy a 12. § szerinti mellékbüntetések, amelyek alkalmazását a rendelet a bírói mérlegelés köréből kivonva kötelezőleg írja elő, csupán bűntetti főbüntetés mellett alkalmazhatók, — ellenben nincs helye a bűntett nagyobb tárgyi súlyához mért és sok esetben az elítéltet a főbüntetésnél is érzékenyebben érintő ezen mellékbüntetések alkalmazásának abban az esetben, ha a bíróság a rendkívüli enyhítés jogán (Btk. 92. §-a) csupán vétségi főbüntetést szab ki. Törvénysértő tehát az olyan ítéleti rendelkezés, amely — mint a jelen esetben is — vétségi főbüntetés mellett olyan mellékbüntetéseket állapít meg, amelyek a jogszabály tételes rendelkezésénél fogva csak bűntettként büntetett cselekmények miatt bűntetti főbüntetés mellett lettek volna kiszabhatók. B. I. 584/1948. — 1948. április 26. 37Nem Magyarországon lakó, deviza-külföldinek tekintendő az. aki Magyarországra csak tervezett kivándorlása végett jött és itt rövidebb ideig tartózkodás végett szerzett forintot. 8400/1946. M. E. sz. r. 1. § 1. bek. A m. Kúria a semmisségi panaszokat elutasítja. Indokolás. A közvádló részéről használt ez a semmisségi panasz alaptalan.