Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

38 Büntetőjogi döntvénytár s lehet eset, hogy -a szülőnőt, a nála még fennálló kivételes állapot nem képesíti a dolgok tiszta felfogására és megítésésére, amikor is az ily állapotban, a szülés után pár napra elkövetett gyermekölés is, a Btk. 284. § rendelkezése alá lesz vonható. Azonban, ha a szülés óta már 10 nap eltelt s a szülőnő, a szülőotthonból nyilvánvalóan egészségesen, teljesen gyógyultan bocsáttatott el, ami arra mutat, hogy nála a szülés által előidézett kivételes állapot már megszűnt s ekkor öli meg a gyermekét — amint ezt tette a vádlott tette — a Btk. 284. §-a, mely az anya kivételes állapota s az ölési cselekmény között megszakítatlan összefüggést feltételez, nem alkalmazható. E vonatkozásban tehát helyes az alsófokú bíróságok álláspontja, azonban tévedtek, amikor a szóbanforgó cselekményt a vád szerinti gyilkosság bűntettének minősítették. A. valónak elfogadott s e helyütt irányadó tények szerint vádlott házasságon kívül esett teherbe. Vádlott az állapotát mindenki előtt titkolta s azt még akkor sem árulta el, amikor a szülőotthonba távozott. Amikor pedig a szülés után 10 nap múlva vádlottat, a szülőotthonból elbocsátották, csecsemőjét egy kendőbe csavarva'úgy vitte haza, mintha csomag volna. Vádlottnak eme ténykedései arra mutatnak, hogy vádlott úgy az állapotát, mint a házasságon kívüli szülést szégyelte, ezt mások előtt takargatni akarta. Az kétségtelen, hogy vádlott a szülés vitán, az ezzel járó izgalmi á!4apotban volt, amit ébren tartott azután, az őt érhető szégyen érzete. Bár helyes az alsófokú bíróságoknak az a megállapítása, hogy vádlott a szülőotthonból való távozása után már útközben elhatározta gyermekének megölését, továbbá, hogy az elhatározástól a véghezvitelig eltelt több óra elegendő volt a megfontolásra, s végül, hogy a pszichopátiás alkat egymagában a nyugodt mérlegelést, tervezgetést nem zárja ki, a m. Kúria megítélése szerint, az előre megfontolt szándék, vádlott terhére a következő okokból mégsem állapítható meg. Az előre megfontolt szándékra ugyanis csak akkor lehet jogi bizonyossággal következtetni, ha a tettesnek úgy az elhatározásában, mint cselekményének kivitelében is, felismerhető a nyugodt megfontolásnak a kitűzött cél elérését megvalósító munkája. Vádlottban a szülőotthonból való távozása után, útközben már felébredt gyermeke megölésének gondolata, azonban, hogy ezt mikép fogja eszközölni, ezt ekkor nem tervelte ki, s csak amikor fűtetlen, ablaknélküli szobájába