Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

Büntetőjogi döntvénytár 21 lehet elzárkózni másfelől annak elismerésétől, hogy ez a fogalommegha­tározás hasznosan érvényesülhet a kérdés egyéb vonatkozásaiban is. így adott esetben, amikor a házasságon kívüli születés fogalmát a Btk. 284. §-ának alkalmazása körében kell tisztázni, szintén nem lesz közömbös ezt a fogalommeghatározást fontolóra venni és abból legalább azt a tanulságot levonni, hogy a házasságon kívüli születés, mint jogi fogalom, nem tapad mereven a házass_ági kötelék formai hiányához, hanem az felismerhető a törvényben megjelölt kivételes esetekben a házassági kötelék fennállása alatt is, amikor szükségképpen döntő jelentőséghez jut a férjjel való nemzés hiánya, vagy lehetetlensége. Viszont azonban, minthogy a teljes ülés a házasságon kívüli születés helyes értelmét kizárólag büntetőjogi vonatkozásban, jelesül a Btk. 284. §-ába ütköző bűntett alanyával és tárgyával vonatkozásban igyekszik feltárni és ezenkívül számolni kell azzal is, hogy a bűnvádi eljárásban — ellentétben a polgári peres eljárással — jogi fikciók bizonyítási eszközül fel nem használhatók, hanem a büntetőbíró a határozatát mindig bizo­nyított tényekre köteles alapítani, a teljes ülés már elöljáróban szüksé­gesnek találja kiemelni, hogy a tárgyalás alatt álló vitás elvi kérdésben való állásfoglalása s házasságon kívüli születés magánjogi vonatkozásait egyáltalában nem érinti. III. Az 5. számú büntető teljes ülési döntvény részben a Btk. 284. §-ához fűzött miniszteri indokolásból, részben pedig a házasság forma­szerű íennállására alapított vélelemből merítette az alapot ahhoz az állás­foglaláshoz, hogy az enyhébb elbírálás alá eső gyermekölés bűntettének alanya férjes nő kivételesen sem lehet. Az 5. számú teljes ülési döntvény okfejtésében kifejezetten is hivat­kozik a miniszteri indokolás 2. bekezdésére, mint amelyben az van hatá­rozottan kidomborítva, hogy a gyermekölés bűntettére vonatkozólag egyedül (?) a házasságon kívüli születés vétetett lényeges objektív ismér­vül, ellenben a koncepció ideje jelentőség nélkülinek vétetett, s ebből, valamint abból, hogy a férjes nő addig, amíg a házassága fennáll, házasságon kívül állónak nem tekinthető, és tehát nem tekinthető házasságon kívül születettnek a férjes nőnek a házassági kötelék fenn­állás alatt született gyermeke sem, vonja le azt a következtetést, hogy a Btk. 284. §-ának enyhébb ren­delkezése nem nyerhet alkalmazást arra a férjes nőre, aki a házasságának tartama alatt született gyermekét megöli, még abban az esetben sem, ha a gyermeket nem a férjével, hanem mással nemzette. Az, hogy a törvényhozó akaratát kifejezni hivatott ez a következ­tetés, mint logikai műveíet helyes-e, attól függ, hogy hibátlanok-e a prae­missák, amelyekre a következtetés a'lapítva van, mert ha ezek hibásak, egészen bizonyos, hogy azok nem fogják eredményezni azt, amire a tör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom