Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

Büntetőjogi döntvénytár 19 következésképpen azoknak a nemtudása a cselekmény beszámítását nem zárja ki. Lőfegyver eredete, továbbá az is közömbös, hogy a lő­fegyvernek előző birtokosa a tulajdonjog átruházásakor a rendeletben előírt bejelentési s beszolgáltatási kötelezettség szempontjából minő magatartást tanúsított. 7.150/1946. M. E. sz. r. BTK. 75, 81. §. A m. Kúria : a semmisségi panaszokat elutasítja. Indokolás : Az 1946 : VI. t.-c. 1. §-ában megadott felhatalmazás alap­ján ugyanis a minisztérium rendkívüli helyzetben az állami rend fenntar­tása érdekében szükségesnek mutatkozó büntetőjogi rendelkezéseket is bocsáthat ki. Ehhez képest a lőfegyverek és lőszerek bejelentése és beszolgáltatása tárgyában eme felhatalmazás alapján kibocsátott 7.150/1946. M. E. számú, úgyszintén az ennek keretét kitölt.ő 530.560/1946. IV. B. M. számú rendelet büntetőjogi rendelkezéseket is tartalmazván, a büntetőtörvénnyel egyenlő elbírálás alá esnek, következésképpen azoknak a nemtudása a cselekmény beszámítását nem zárja ki. A Btk. 81. §-ának a hatályossága szempontjából tehát a büntetőtör­vénnyel azonos jellegű, a Magyar Közlönyben meghirdetés következtében külön helyi közzététel is mindenkire egyaránt kötelező érvényű eme rende­leteknek nemtudásával a vádlott sikeresen nem védekezhetik még azért sem, mert a rendeletek hatálybalépését követő időben a vádlott által ke­zelt malomban a környékbeliek bizonyára sűrűn megfordultak, ennek foly­tán egyenesen kizártnak kell tekinteni azt, hogy a vádlott legalább is szó­beszéd alakjában a lőfegyverek és lőszerek bejelentését és beszolgáltatását célzó közérdekű s fontos, ezenkívül még súlyos büntetőjogi következménye­ket is tartalmazó kormányrendeletekről ne értesült volna. Mindezeknél fogva a vádlott által a jogellenesség tudatában birtokölt golyós lőfegyver bejelentésének és beszolgáltatásának elmulasztásában a vádbeli bűncselekmény tényálladékának a megvalósulásához a Btk. 75. §-a szerint megkívánt szándék kétségtelenül felismerhető. A bűnösség szempontjából azután a vádbeli lőfegyver eredete, továbbá az is közömbös, hogy a lőfegyvernek előző birtokosa a tulajdonjog átruházá­sakor a rendeletben előírt bejelentési s beszolgáltatási kötelezettség szem­pontjából minő magatartást tanúsított, végül .az is, hogy a vádlott a lőfegy­vert nyilt helyen tartva, nem rejtegette. Másnak bárminő magatartása ugyanis a vádlott mulasztását nem menti, sőt még csak nem is enyhíti, továbbá mert a 7.150/1946. M. E. számú rendelet nem a lőfegyver- és lőszerrejtegetést, hanem a többek között 2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom